Január 26-án 14 órai kezdettel a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete és a Bocskai István Bajtársi Egyesület Világháborús katonasírok, 56-os emlékművek címmel tartott nyilvános rendezvényt a debreceni Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtár előadótermében. A rendezvény keretében Farkas Gábor százados tartott képekkel illusztrált bemutatót Hajdú-Bihar megye hadisír-kutatásának és –gondozásának történetéről, módszereiről és jelenlegi állásáról.
Magyarországon az elmúlt évtized folyamán ismét a figyelem középpontjába kerültek a hősi sírok és a háborús időszakok folyamán elesett, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák sorsai. A 20. század második felében méltatlanul feledésre ítélt katonák emlékének megőrzéséért szakmai programok indultak a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai felügyeletével, a Magyar Nemzeti Levéltár és más közgyűjtemények részvételével. Nagy mennyiségű forrásanyag feldolgozásával létrejöttek a magyar háborús katonai veszteségeket feltáró adattárak, Magyarországon 2012. január elsejétől kaptak törvényben garantált védelmet a háborúkban hősi halált halt katonák sírjai. A hatályos 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről szerint a hadisírok feletti rendelkezést a honvédelemért felelős miniszter és az általa kijelölt szervezet, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatósága gyakorolja. Az Igazgatóság szakmai irányításával zajlik a Magyarország területén lévő hősi temetési helyek (hadisírok) és emlékhelyek (emlékművek) felkutatása, nyilvántartása, megújítása, az ismeretlen temetési helyek feltárása, valamint munkatársai végzik a temetetlenül (ideiglenes sírban) nyugvó magyar és külföldi hősi halottak exhumálását és újratemetését. A 2015. februárjától folyamatosan tartó munkát Hajdú-Bihar megyében a közgyűjtemények, civil szervezetek (Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete, Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Őrváros Közalapítvány) és helytörténeti kutatók segítik. A nyilvántartásba vett háborús vonatkozású sírhelyek között a hősi halottak sírjai mellett megtalálhatók hadviselt és kitüntetett katonák, valamint a háborúk polgári áldozatainak síremlékei. A regisztrált sírhelyek kora II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcának időszakától az 1956. évi forradalomig terjed. A nyilvántartott sírhelyek között több olyan is van, amely hősi emlékhelynek minősül, mert nem igazolható, hogy a megnevezett hősi halott ott nyugszik.
Farkas Gábor, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete “Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoportjának Hajdú-Bihar megyei kutatásvezetője, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda beosztott tisztje előadásában vázolta Hajdú-Bihar megye települési temetőinek helyzetét, és azon belül a fellelhető hadisírok, hősi emlékhelyek és katonasírok állapotáról adott körképet. Rávilágított az elhunytak beazonosításának és adatai feltárásának kutatási módszereire, lehetőségeire, az emlékhelyek, sírok megőrzésének fontosságára, és szemléltette az ehhez kapcsolódó feladatok nehézségeit. Beszámolt a temetők feltárásához fűződő további, igen nagy munkák eredményeként létrejött nyilvános használatú adatbázisokról is; azok használhatósági irányairól, fejlesztéseiről és céljairól.
Az előadás képanyagát itt láthatják.
Az alábbiakban a témához kötődő oldalakat ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:
Beszélgetés Farkas Gábor századossal az FM90 Campus Rádióban
MH 5. Bocskai Lövészdandár Könyvtára – Veszteségkutatás
Hajdú-Bihar megyei '48-as katonasírok
A Nagy Háború halottai Hajdú-Bihar megye településein
Fotók: Csákvári Sándor, MH 5. Bocskai Lövészdandár