Miért éppen Endrőd?[1]
Az elmúlt évben vettem át az Üllői Helytörténeti Gyűjtemény kezelését. Az anyaggal való ismerkedés során, a néprajzi gyűjtemény anyagából összeállított szoba egyik tükrös szekrényén felfedeztem egy kis könyvecskét, amelynek szerzője a címlap tanúsága szerint Ujházy Miklós endrődi kántor volt. A címe keltette fel igazán az érdeklődésemet. Az 1916-ban Egerben nyomtatott füzetecske a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért azonnal sejtette, hogy ez kedves kutatási területem, az első világháború történetéhez kapcsolódik. A 15 x 12 cm-es puha, papírborítású kiadványba belelapozva, a sejtésem beigazolódott. Hamar felfedeztem, hogy a könyörgések és búcsúztatók jelentős része neveket tartalmaz. Olyan endrődiek neveit, akik katonának vonultak be, illetve akik hősi halált haltak.
Ki lehetett a könyvecske tulajdonosa és hogyan került a gyűjteménybe?
Forrás: Üllői Helytörténeti Gyűjtemény
A tulajdonos megállapításában támpontot nyújtott a 95. oldal alján ceruzával tett bejegyzés: Árvay Ilonka, Endrőd, '923. XII. 27. A bejegyzés létrehozója nagy valószínűség szerint megegyezik az 1899-ben Endrődön született Árvay Ilonával. Édesapja Árvay Imre, édesanyja Alt Franciska volt. A férje családneve Tamás. A hölgy 1979-ben hunyt el Endrődön.
Fúrta az oldalamat a kíváncsiság, és a halotti anyakönyvekben, a veszteséglistákban és alakulattörténetekben elkezdtem keresgélni a nevesítetteket. Az anyag egyre gyűlt, hiszen azok a községből származók is elém kerültek, akiket Ujházy nem említett. Így aztán elhatároztam, hogy igyekszem feldolgozni Endrőd Nagy Háborús veszteségeit. A gyomaendrődi Határ Győző Városi Könyvtár vezetőjével, Dinyáné Bánfi Ibolyával is felvettem a kapcsolatot. Neki köszönhetően sikerült anyagot gyűjtenem Ujházy Miklósról, illetve tőle kaptam meg az endrődi első világháborús emlékművön található 217 nevet. Korábban az interneten már olvastam Dávid Benjámin 2016-ban megjelent tanulmányát.[2] Ő a település halotti anyakönyveinek vizsgálata során 371 katonát azonosított. Éltem a gyanúval, hogy az 1910-es népszámlálási adatok alapján közel hétezer férfi lakossal rendelkező község esetében az a számadat meglehetősen kevés. Ez ösztönzött arra, hogy folytassam a kutatást.
Ujházy Miklós: Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért
Ujházy Miklós Besenyőn született 1863-ban. Édesapja, Újházy Sándor 17 éven keresztül volt Endrőd kántora. Hét gyermeke közül Miklós és öccse, Sándor is apja nyomdokaiba lépett. Mindketten kántorok lettek. Miklós 1888-ban került Endrődre, miután az egyházközség önálló kántorrá választotta. A kántorválasztáskor apja korábbi érdemei is sokat nyomtak a latban.
Hatalmas termete mellett Isten csodálatos hanggal ajándékozta meg. Hamar nagy népszerűségre tett szert, a község megbecsült tagja volt. Ötvenkét évig szolgálta gyülekezetét. Irodalmi rangú halotti búcsúztatói a vallásos költészet kimagasló darabjai közé tartoznak. Halotti búcsúztatói közül az első 1898-ban látott napvilágot Iványi Mária búcsúztatója Endrődön 1898. aug. 1-jén címmel. Második könyvecskéje a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért Egerben jelent meg 1916-ban. Harmadik könyvét A R. k. halotti búcsúztatók. Gyoma, 1904. címűt 1930-ban Egerben adták ki.
„Az Úr Jézus öreg dalnoka” 1941-ben, nem sokkal húsvét után hunyt el.[3] A nagy tiszteletnek örvendő kántor temetésén hatalmas tömeg gyűlt össze. A szertartás érdekessége volt, hogy előre elkészített saját búcsúztatóját régi barátja, az endrődi származású Kalmár Illés csongrádi főkántor énekelte el.
A könyvben nevesített katonák sorsa
A szerző könyvének előszavából kiderül, hogy kollégái használatára készítette el a könyvét. A cím alatt minden éneknél feltünteti, hogy melyik egyházi ének dallamára kell a szöveget énekelni. Ujházy Miklós könyvében hatvanhárom endrődi katonát nevezett meg. Közülük harmincegynek a neve nem található meg a hősi emlékművön. A következő nevek azt a sorrendet követik, amilyen sorrendben a könyvben következnek. A könyörgések és búcsúztatók szövege személyes információkat is hordoznak. Ilyen például, hogy ki vagy kik esdekelnek az elvitt katonáért vagy kik siratják elhalt hozzátartozójukat. Több esetben a halál és a temetés helyszínére is ad információt. Az alábbiakban aszerint közlöm a neveket, ahogyan a kötetben követik egymást.
Forrás: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma
Rojik Imre az első, akit név szerint említ. Az 1874-ben született magyar királyi 4. honvéd gyalogezred gyalogosáért felesége kéri Isten segítségét, hogy óvja meg a férjét. A szövegből az is kiderül, hogy a házaspárnak nem volt még gyermeke. Erre utal a cím is: Egy küzdő gyermektelen férjért.
Kurilla István Kurilla István és Tímár Ilona gyermeke volt. A valószínűleg 1885-ben született 29 éves hajtótüzér a császári és királyi 21. ágyús ezredben szolgált. Érte két könyörgés szól. Felesége, Pintér Ilona és gyermeke összekulcsolt kézzel könyörög, hogy védelmezze a távol küzdő katonát. Négy hónapja nem kaptak hírt felőle, ezért az aggodalom. A második könyörgés már abban a tudatban hangzott el, hogy az imádott férj és apa 1914. október 21-én Brusci községben kolerában elhunyt. Itt is temették.
Giricz István és Mészáros János katonákért édesanyáik mondanak imát, várva fiaik gyógyulását. Mindketten nőtlenek voltak még erre utalnak a címek: Egy sebesült nőtlen katonáért. Giriczet a források sem sebesültként, sem halottként nem említik, így alakulatát sem ismerjük. Egyedül Ujházy őrzi meg a nevét (Ujházy 18.). Mészáros János a cs. és kir. 101. gyalogezred katonája volt, nevét a veszteséglista említi.
Szurovecz Pál katonáért két könyörgés is szól (Ujházy 21. és 25.). Ujházy verséből tudjuk, hogy a harctéren küzdő apáért négy gyermeke, felesége és a szülei imádkoznak. A második énekből pedig kiderül, hogy az olasz fronton fogságba esett. Sem a katonahőseink adatbázisában, sem a veszteséglistákban nem találtam ilyen nevű olasz fogságba esett katonát. Viszont megtaláltam a 101. gyalogezred 1893-ban született Szurovecz Pál nevű katonájának adatait. Ő orosz hadifogságba esett. Lehet, hogy két azonos nevű katonáról van szó? Vagy a kántor írta el és olasz fogság helyett orosz fogságba esett.
Hornok Imre másodszori sebesüléséből felépült gyalogosért szülei, párja és három kisgyermeke kéri Istentől a támogatást. Aggódásuk oka, hogy már kilenc hónapja nem kaptak róla hírt. Neve csak Ujházynál szerepel (Ujházy 24.)..
Dinga Andás katonáért bús szülei kulcsolják imára kezüket. Egy éve már, hogy nem halottak felőle semmit. Csak bízni tudnak abban, hogy gyermekük csak beteg, vagy talán a harcok heve nem engedi, hogy hírt adjon magáról. De az is megfordul a fejükben, hogy már úton van a gyászos üzenet fiuk haláláról. Az ő nevével is csak Ujházynál találkozunk (28.).
Alt Elek 1886-ban született. A 101. gyalogezreddel vonult hadba. Kilenc hónapja nem kapott felőle hírt felesége és négy fia. A katona sorsáról az adatbázisok adnak felvilágosítást. Ezekből tudtuk meg, hogy fogságba esett és a közép-ázsiai Merwbe került. Sorsáról további információt nem találtam.
Timár János és Hornok Pál katonákért feleségeik és gyermekeik imádkoznak, és az irgalmas Isten segítségét kérik. Hornok Pál talán azonos lehet azzal a katonával, akit a 101. gyalogezred alakulattörténetében hősi halottként szerepel.
Iványi Illésről és Iványi Péterről, a két testvérről is csak Ujházy tud (35 – 36.). Illésért, aki már egy éve küzd a harcmezőn, a szülein kívül ifjú felesége aggódik. Péterért – nőtlen lévén – csak szülei imádkoznak.
Bula Jánosért, Bula Lajosért és Bula Menyhértért özvegy édesanyjuk szíve fáj. Négy gyermekét adta a hazának. Egyikőjüknek már halálhírét hozták. Most a még életben lévő háromért könyörög az Úrhoz. A vers alapján tudjuk, hogy mindhárman nős emberként indultak harcba. „Négy kisgyermeknek ajakán kél buzgó fohász”, hogy vigyázzon édesapjukra és győztesen térhessenek vissza. Jánosra vonatkozóan semmilyen adatra nem bukkantam. Lajos 1886-ban született és a cs. és kir. 101 gyalogezred katonájaként szenvedett sebesülést (VL 498/10). Menyhért öccse 1889-ben látta meg a napvilágot. A veszteséglista szerint (VL 338/10) ő is megsebesült. Vélhetően túlélték a háborút, hiszen a hősi halottak között egyikük neve sem szerepel.
Gubucz János, Imre és Mihály szintén testvérek voltak. A három testvérkatonáért című imában sorakoznak a neveik. János egyik adatbázisban sem szerepel. Felesége és két gyermeke sem tudja, él-e vagy „már leroskadt a szenvedés alatt” (Ujházy 38.). Imrét hadifogolyként említi a szöveg. A veszteséglista tanúsága szerint a 101. gyalogezred katonája megsebesült (VL 46/15). Az 1895-ben született Mihály a cs. és kir. 82. gyalogezredben szolgált. A forrásokban sebesültként szerepel (VL 530/19).
Tímár Vince, Imre és Lajos is testvérek voltak. Hármójuk közül, a szöveg tanúsága szerint, egy már nős volt, akiért neje is könnyekkel áztatja éjszakánként párnáját. Mivel az endrődiek közül sokan viselték ezeket a neveket, azonosításuk szinte lehetetlen. A szüleik Isten segítségét kérik gyermekei sorsának jobbra fordulásáért.
Hornok József névvel két hősi halott katonát találtam az adatbázisokban. Egyikük, a 28 éves, a halotti anyakönyv bejegyzése szerint eltűnt. A másik, a 37 éves 4. gyalogezred-beli katona az orosz harctéren esett el. Ez a második tűnik az említett versben szereplőnek, lévén, hogy az őt sirató családtagok közül édesanyja és felesége mellett öt gyermeke is imádkozik érte.
Hornok Elekről is csak annyit tudni, hogy még a háború megkezdése előtt, „békében szenvedé el érte a kínhalált” (Ujházy 50.).
Hornok Máté neve is csak Ujházynál szerepel (Ujházy 50 – 51.). Tőle tudjuk, hogy még a harc előtt hunyt el Bécsben. Itt is temették, katona társai jelenlétében.
Vaszkó Elek Ujházynál Vaskóként szerepel (Ujházy 51.), de a katona Endrőd halotti anyakönyve szerint Vaszkó. Szülei Vaszkó Mátyás és Forgács Mária voltak. Annyit tudunk meg felőle, hogy másfél évvel a háború megkezdése után az olasz fronton érte a halál, Cotiči temetőjében temették el. Két özvegy, édesanyja és felesége, Czikkely Borbála siratja a hősi halált halt katonát.
Tóth Miklósról két versben is megemlékezik a szerző. A harctéren betegségben elhunyt katona lelki üdvéért mondott imákból megtudjuk, hogy Mezőlaborcon temették el, és szülei, özvegye, valamint két kisfia siratja az meghalt katonát. Neve csak Ujházynál (Ujházy 52.) szerepel hősi halottként.
Timár Lajos azonosítása sem sikerült. A szerző 27 évesnek írja a harctéren szerzett betegségében elhunyt vitézt. Személye talán azonos lehet az Endrőd halotti anyakönyvébe 1959. április 29-én bejegyzett katonával. Őt az anyakönyv 28 évesnek tünteti fel, és 1916. augusztus 16-án esett el. Özvegy édesapja és hitvese ont könnyeket elvesztése fölött.
Timár Károly póttartalékos gyalogos volt a 101. gyalogezredben. Áldott állapotban lévő feleségét hagyta hátra, amikor a háborúba indult. Több sebesülést szenvedett, végül azok okozták halálát. Időközben megszületett gyermekét soha nem láthatta. 1915. február 9-én, a sátoraljaújhelyi tartalékkórházban lehelte ki lelkét. Sátoraljaújhelyen temették el.
Hunya Vendel a magyar kir. 4. honvéd gyalogezred katonája volt. Betegségben hunyt el Ungváron. Az időpont nem ismert. Bánatos szülei, özvegye és három árvája siratja.
Hegedüs József 35 éves katona a 101. gyalogezredben teljesített szolgálatot. Kolerában hunyt el Przemyslben a cs. és kir. 164. tábori kórházban. Itt is temették el. Hitvese Pelyva Ilona gyászolja.
Paróczai Mihály neve is csak Ujházynál szerepel (Ujházy 56.). Fronton szerzett sebesülésébe halt bele. Özvegye fájó szívvel gyászolja elhunyt férjét.
Babarik János a m. kir. 8. honvéd tábori ágyúsezred katonája volt. Édesapja neve Babarik János, édesanyja Giricz Terézia. 1915. április 3-án sebesülésébe halt bele a gyöngyösi tartalékkórházban. Feleség és három árva maradt utána.
Smiri János népfölkelő a cs. és kir. 3. tábori vadász ezredben szolgált. 1916. március 23-án 28 évesen korában hunyt el Zágrábban. Zágrábban temették el. Özvegye, Szügyi Mária hullatja keserű könnyeit.
Sóczér Imre katona elhunytáról is csak Ujházy tud (Ujházy 62.). Az adatbázisokban nem szerepel. Fronton szerzett betegségében a Békéscsabán hunyt el, itt is temették. Három testvére még a harcmezőn várja a győzelmet, vagy – ha kell – a hősies halált.
Timár Imre neve is csak Ujházynál szerepel (Ujházy 62.). A vers szövege alapján tudjuk, hogy a harctéren szerzett betegség ölte meg. A szatmári temetőben eltemetett katona felesége várandós volt harmadik gyermekükkel, amikor bevonult. Három árvája siratja édesapjukat. Felesége elzarándokolt a sírjához és zokogva borult a keresztre.
Hornok Imre tüzér volt a cs. és kir. 21. tábori ágyusezredben. Felesége és három gyermeke 10 hónap után kapott értesítést szerettük elhunytáról. A tüzér Kassán a cs. és kir. 20. helyőrségi kórházban hunyt el.
Hornik Sándort szülei gyászolják. A katonának betegség okozta a halálát. Ő is csak Ujházynál szerepel (Ujházy 64.).
Tóth Lajos katona sebesülését követően nyolc napig viaskodott a kínokkal, amelyek végül is leteperték. Az olasz hadszíntéren lelte halálát. Édesanyja siratja első szülött gyermekét. A fiatal honvéd halála is csak Ujházynál szerepel (Ujházy 66.).
Timár Mátyás a 101. gyalogezred 21 éves katonáját Galíciában, Chyrowban érte a halál. Szülei gyászolják elesett gyermeküket.
Timár Máté II. is a 101-eseknél szolgált. Mindössze 25 éves volt, amikor 1915. július 2-án Galíciában, Podjarkovnál elesett. Szülei megtört szívvel gyászolják elveszített gyermeküket és bizakodnak, hogy a többi öt harctéren küzdő fiuk épségben hazatérhet.
Iványi Mihály a magyar kir. 4. honvéd gyalogezred 19 éves katonáját szülei gyászolják. Tíz hónapja hagyta el otthonát. 1915. október 27-én az olasz fronton Monte San Michele mellett halt hősi halált.
Gellai Elek póttartalékos volt a 101. gyalogezredben. A 24 éves katona harctéren szerzett súlyos sebet. 1914. november 30-án Miskolcon a tartalékórházban hunyt el. Özvegy édesanyja megtört szívvel siratja egyetlen gyermekét.
Valuska János a magyar kir. 4. honvéd gyalogezred katonája volt. Édesapja néhai Valuska István, édesanyja Dinya Rozália volt. Egy a szívét átjárt golyó oltotta ki fiatal életét Galíciában, Iskegziniánál. Édesanyja soha nem múló fájdalommal siratja gyermekét.
Elek Sándor szakaszvezető volt a 101. gyalogezredben. A Zemplén vármegyei Felsőalmád mellett a csatatéren esett el 1914. április 11-én. A településtől északra a Parilov-magaslaton temették el. Szülei fájdalomtól elgyötört szívvel emlékeznek meg szeretett fiukról.
Nádasdi Elek alvadász, járőrvezető 1893-ban született. Szüleit Nádasdi Józsefnek és Almási Katalinnak hívták. A cs. és kir. 3. tábori vadászzászlóaljban szolgált. A 21 éves fiatalembert 1915. augusztus 7-én az olasz hadszíntéren érte a halál. Az Isonzó mellett temették el. Szülei egyetlen fiúgyermeküket veszítették el vele.
Hornok Máté katona nevét az adatbázisok nem említik. Egyedül Újházy verséből tudunk haláláról (Ujházy 76.). A háromgyermekes családapa a fronton szerzett sebesülésébe Nagymihályon halt bele. Felesége meglátogatta sírját és a ígéretet, hogy soha nem felejtik.
Farkasinszki Bálint a 101. gyalogezredben szolgált. Féléves házas sem volt, amikor harcba indult. Ifjú felesége Hornok Veronika hiába várta vissza férjét. A 25 éves katonát Chyrownál robbanás tépte szét.
Tímár Sándor 101-es baka a doberdói harcokban Polazzónál kapott halálos sebet 1915. augusztus 4-én. Az elesett katonát szülei, felesége és bevonulása után született kislánya siratja.
Kiszely Lajos alakulatát nem ismerjük. Két éneket is szentelt halálának a szerző (Ujházy 79 – 81.) Ezekből tudjuk, hogy 26 évesen érte a halál. Szülei Kiszely Ágoston és Pintér Franciska egyetlen gyermeküket veszítették el, Felesége Duda Viktória és kisfia – akit már soha nem ismerhet meg – gyászolják fájó szívvel a katonát.
Giricz György a magyar kir. 4. honvéd gyalogezredben szolgált. Édesapja Giricz Imre, édesanyja Lapatinszki Mária volt. 27 évesen 1915. április 15-én Galíciában kapott halálos sebet. Özvegy édesanyja, testvérei, felesége Szurovecz Eszter és két árvája zokog az elesett katona után.
Almási István 32 éves négyes honvéd a galíciai Zubovic erdejében nyugszik több társával együtt. Felesége és négy gyermeke siratja a hős katonát.
Matuska Imrének is két búcsúztató jut (Ujházy 83. és 92.). A népfelkelő őrvezető a 4-es honvédeknél szolgált. A déli (szerb) harctéren esett el az 1914. november 30. és december 15-e közötti harcokban. Özvegy édesanyja, párja és három gyermeke együtt eseng, hogy a hős szív elnyerje az Úrnál jutalmát.
Szmola Vince 101-es baka harmincnégy évesen halt hősi halált. A Kárpátokban, a Zemplén megyei Vidrányban temették el. Szülei, felesége és két gyermeke kérnek örök nyugodalmat a hős számára.
Dinya Géza 1879-ben született 101-es gyalogost Galíciában, Milno mellett a harctéren homlokán érte a halálos lövés. Szülei, fiatal felesége, két kislánya és két kisfia gyászolja.
Tímár Máté 26 éves 4-es gyalogezredbeli honvédet Galíciában, Rohatynnál érte utol a halál. Ifjú feleségét, „bimbós rózsafáját” hagyta örökre itt.
Farkasinszki Mihály 1880-ban született 4-es honvéd Debel mellett kapott halálos sebet 1915. október 19-én. A hálás szívű gyermeket, a jó hitvest és a hű apát szülei, párja és öt gyermeke gyászolja.
Gyuricza Mátyás hősi halottról is csak Ujházy tud (Ujházy 87.). A forrásokban nem találkoztam a nevével. A Dobrovicz határában eltemetett katonát felesége és hét gyermeke siratja.
Nagy Sándor 27 éves 101-es gyalogos katona halálát Ujházy Galíciába teszi. A HM HIM adatbázisában viszont a Zemplén vármegyei Világ melletti 519. magassági pont szerepel (HL 286/1326). Az itt eltemetett katonát szülei, felesége és kisfia siratja.
Virág Elek népfölkelő gyalogos volt. A magyar kir. 4. népfölkelő ezred katonájának szívét golyó tépte szét. A zimonyi temetőben helyezték végső nyugalomra. Halála előtt négy hónappal veszítette el feleségét.
Nádasdi Lajos is népfölkelő gyalogos volt ugyanabban az ezredben, ahol Virág Elek. Szülei Nádasdi István és Köles Anna voltak. Harmadik – fronton szerzett – sebébe 1916. január 15-én belehalt. A dalmáciai Risanóban temették el. Özvegy édesanyja, felesége Csesznok Mária és két kislánya gyászolja a hős katonát.
Tímár Illés 101-es gyalogos volt. 1915. április 21-én a Zemplén vármegyei Világ melletti Gusina magaslatért folytatott harcokban szerzett halálos sebet. Szülei, felesége és két kisgyermeke gyászolja.
Szujó Imre 1887-ben született Szujó György és Varjú Anna gyermekeként. Felesége Dávid Ilonát vette feleségül. A 101-es gyalogezredbeli tizedest 1915. július 2-án érte a halál. Galíciában, Alfredovkában a templom árnyékában helyezték örök nyugalomra. Felesége, két árva kislánya, valamint szülei és négy testvére siratják a fiatal gyalogost.
Frolyó Imre a harmincnyolc éves 4. gyalogezredbeli katona Frolyó Imre, Hornok Borbála gyermekeként látta meg a napvilágot. Felesége Farkas Julianna volt. 1914. szeptember 23-án Zimonyban hunyt el. Öt árvát hagyott maga után. Párja elindult, hogy férje sírját felkeresse, de nem jutott el Zimonyig.
Érdekesség, hogy a bemutatott személyek közül tizenhetet csak Ujváry említ meg. Semmilyen más adatbázisban nem szerepelnek. A tizenhat elesett katonából az alábbi nyolcnak a neve nem szerepel Endrőd első világháborús emlékművén: Bula János, Dinga András, Giricz István, Gubucz János, Hornik Sándor, Sóczér Imre, Szurovecz Pál, Tóth Lajos.
Endrőd veszteséglistája
A békés megyei település férfi lakossága is teljesítette hazafiúi kötelességét. A harcba hívó szóra több száz endrődi vonult be különböző alakulatokhoz. Endrődiek a háború minden frontján küzdöttek. Legnagyobb létszámban a császári és királyi 101. és a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred soraiban vonultak harcba. De küzdöttek bakák a császári és királyi 82. és 61. valamint a magyar királyi 2. és 3. gyalogezredekben. Harcoltak endrődiek a császári és a magyar királyi huszárezredekben is, voltak közöttük utászok és tüzérek is.
A település katonai vesztesége arányában megfelel az országos adatoknak. Endrőd első világháborús emlékművén 217 hősi halott neve szerepelt. Érdekes, hogy a Körösvidék 1925. október 2-i számában ugyanakkor 300 főről írnak.[4] Dávid Benjáminnak a bevezetőben már említett tanulmánya 371 halottról szól. A több forrásból összegyűjtött adatok[5] alapján végül 452 főre növekedett az elesettek száma. Ehhez hozzájön még a hadifogságban elhunytak száma, akikről viszont alig van információnk.
Először a harctereken elesett katonák adatait vesszük górcső alá. Az endrődi katonák kereshető veszteségi adatbázisa ITT található!
A 452 elhunyt katona alakulat szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb veszteséget a császári és királyi 101. gyalogezred szenvedte el. Ugyanakkor magas azoknak a száma, akiknek nem ismerjük az alakulatát. Ez elsősorban az 1930-as évektől halotti anyakönyvezettek esetében figyelhető meg. 100 fős veszteséggel a harmadik helyen a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred áll és 71 fő az egyéb alakulathoz tartozók száma.
Érdemes vizsgálni az elesettek életkori megoszlását. A legmagasabb a vesztesség a 20-25 éves korosztályban. Őket követi a 26-30 közöttiek, majd a 31-35 közöttiek. A 20 év alattiak között is 29 főt találunk. A 453 főből nem ismert a kora 38 katonának. Érdekesség, hogy 1 fő 51 éves volt, amikor elesett.
Az elesettek között található Dávid János gyalogos, aki fényképét az alábbi szívszorító sorok kíséretében küldte meg családjának:
„Dicsértessék a Jézus Krisztus. Kedves feleségem és gyermekeim tudatlak beneteket hogy itt küldöm magamat haza közétek. De nem elevenen csak némán mert szólani nem tudok hozzátok. De csak levelemben küldhetem magamot… haza közétek. De azért fogadjátok szívesen, mintha eleven lennék köztetek. Kedves feleségem és drága gyermekeim … én Dávid János Dicsértessék a Jézuskrisztus.”
A hősi halottak között négy Hornok Imre található. Ketten közülük 1914-ben haltak hősi halált, a másik kettő 1916-ban. Ez utóbbi kettő közül az egyikőjüket ábrázolhatja az alábbi fénykép:
A település fiatal felnőtt férfi lakosságából sokan vesztek oda. Többségük családapa volt, így veszteségük családok sorsának egészére hatott ki. Tulajdonképpen egy nemzedék jelentős része nőtt fel árván, apa nélkül.
Az adatbázisok segítségével sikerült feltérképezni a fogságba esett endrődiek számát is. A névelírások és a többszörös ismétlődések kiszűrését követően 185 endrődi hadifoglyot tudtam azonosítani. A 185 endrődiből 129-en orosz fogságban sínylődtek. Legtöbben a távoli orosz területek fogolytáboraiba kerültek (pl. Omszk, Penza, Novonyikolajevszk, Csita). Alt Elekről és Szurovecz Pálról Ujházy Miklós is megemlékezik. Utóbbiról könyvének 21. oldalon Egy fogoly katonáért című énekében, előbbiről pedig az Egy elveszett katonáért című könyörgésében a 30. oldalon.[6] Az Olaszországban fogva tartott katonák közül többen Bolognában, Aquilában és Genovában raboskodtak. Hat endrődi pedig a szerbiai Nišben ette a fogva tartottak keserű kenyérét. Az endrődi hadifoglyok kereshető adatbázisa ITT található!
Hogy a hadifoglyok közül hányan tértek haza, csak megbecsülni tudjuk. Az adatbázisban található információk alapján csak két hadifogoly – Hornok Mátyás és Tóth Máté – esetében tüntették fel, hogy hazatért.Az országos adatok alapján a fogságba esett katonák 70-72 %-a ölelhette magához újra szeretteit. Úgy vélem, Endrőd esetében is ezzel számolhatunk. Vagyis a 185 fogolyból mintegy 129-130 fő léphetett ismét a szülőföldjére, de 59-60 egykori katona a fogságban veszítette életét. Ennek alapján a 452 hősi halott katonához hozzáadódik még további 59-60 fogságban elhunyt személy. Vagyis az endrődiek teljes vesztesége meghaladhatja az 500 főt.
Endrőd első világháborús emlékműve
A háborút követő években sorra adták át a háború során elesettek emlékét őrizni hivatott emlékműveket. Endrőd is csatlakozott az országos akcióhoz.
Az emlékmű felállítását előkészítő bizottság Horváth Géza szobrászművész alkotását ítélte a legmegfelelőbbnek. A szobor egy őrtálló magyar honvédet ábrázol, akinek háta mögött kőoszlop áll, rajta fekete gyászbetűkkel a harcokban elesett, sebesülésekben és betegségekben kórházban meghalt, vagy a hadifogságban elpusztult katonák neve olvasható.
Az előkészítő bizottság elképzelése szerint Horthy Miklós kormányzó és József főherceg is jelen lett volna az avatáson. Ám e két főméltóságú személy még sem volt ott az október 4-i leleplezésen. József főherceg Békés vármegye főispánját, Kovacsics Dezsőt kérte fel levélben, hogy „az endrődi hősök emlékére rendezett ünnepségen őt képviselje és az emlékoszlopra elhelyezendő koszorúját nevében letegye”.[7]
Az ünnepség október 4-én, vasárnap fél 10-kor a római katolikus templomban misével vette kezdetét. A misét követően a közönség az emlékműhöz vonult, ahol kezdetét vette a leleplezési ünnepély. Elsőként a Szent Imre Dalárda előadásában nemzeti imádságunk hangzott fel. Ezt követően lépett a szónoki emelvényre dr. Kovacsics Dezső főispán. Beszédét követően lehullott a lepel az emlékműről, amelyet Csernus Mihály endrődi apátplébános áldott meg. Majd dr. Uhrin László vármegyei aljegyző mondott ünnepi beszédet. A település lakossága nevében Finta Albert főjegyző vette át a szobrot. Ezután az emlékmű megkoszorúzása következett. József királyi főherceg nevében dr. Kovacsics Dezső főispán, Békés vármegye nevében dr. Daimel Sándor alispán, a gyomai járás nevében Palkó Pál főszolgabíró, a vármegyei Vitézi Szék nevében vitéz Marék Endre, Gyoma község nevében Pétermann József főjegyző, a volt nagyváradi négyeshonvéd nagybizottságának nevében vitéz Marék Endre helyezett el koszorút. Lerótták kegyeletüket a hadiözvegyek és árvák, az endrődi katolikus kör, a polgári iskola, a Hangya Szövetkezet, a katolikus kereskedelmi szocialista egyesület, a Kereskedelmi Kör és Endrőd község lakossága is. A megható, szép ünnepség a Hiszekegy éneklésével zárult. Az ünnepség után több mint száz terítékes bankett volt a vendégek tiszteletére.[8]
Forrás: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma
Az erősen megkopott feliratokat az önkormányzat 2018-ban felújíttatta. Az emlékmű a települési értéktárba is bekerült. Talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a 217 név mellé valamilyen módon odakerüljön azoknak a neve is, akiknek hősi halálát az újabb kutatások igazolták.
Felhasznált források:
- A 101-es zászló alatt. A v. Békéscsabai cs. és k. 101. gy. e. emlékalbuma. Szerk.: Makkai Machalek Pál. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Békés, 1925. okt. 3. Forrás: Hungaricana
- Dávid Benjámin: Endrőd hősi halottai az első világháborúban. http://www.belvedere-meridionale.hu/wp-content/uploads/2016/04/07_%C3%A1vid_2016_04.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 20.
- Endrőd halotti anyakönyvei. 1914 – 1932 és 1932 – 1965. Forrás: Familysearch
- HM HIM Katonahőseink Forrás: ivh-katonahoseink.militaria.hu
- Körösvidék, 1925. október 6. Forrás: Hungaricana
- Veszteséglisták. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Ujházy Miklós endrődi főkántor az Úr Jézus öreg dalnoka. https://hgyvk.hu/images/stories/digitalizalt_dokumentumok/szemelyek/marton_gabor/in_memoriamujhazy_miklos_endrodi_fokantor.pdf. Letöltés ideje: 2022. december 17.
- Ujházy Miklós Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért. Eger, 1916. 21. és 30. o.
[1] 1982-ben az addig önálló település Gyomával egyesült, így jött létre a mai Gyomaendrőd.
[2]Dávid Benjámin: Endrőd hősi halottai az első világháborúban. http://www.belvedere-meridionale.hu/wp-content/uploads/2016/04/07_D%C3%A1vid_2016_04.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 20.
[3]Ujházy Miklós endrődi főkántor az Úr Jézus öreg dalnoka. https://hgyvk.hu/images/stories/digitalizalt_dokumentumok/szemelyek/marton_gabor/in_memoriam/ujhazy_miklos_endrodi_fokantor.pdf. Letöltés ideje: 2022. december 17.
[4]Körösvidék 1925. október 2. Forrás: Hungaricana
[5]Endrőd halotti anyakönyvei. 1914 – 1932 és 1932 – 1965. Familysearch.org; ivh-katonahoseink.militaria.hu; Veszteséglisták. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár. A 101-es zászló alatt. A v. Békéscsabai cs. és k. 101. gy. e. emlékalbuma. Szerk.: Makkai Machalek Pál. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
[6]Ujházy Miklós: Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért. Eger, 1916. 21. és 30. o.
[7]Békés, 1925. okt. 3. Forrás: Hungaricana
[8]Körösvidék, 1925. október 6. 1-2. oldal alapján. Forrás: Hungaricana