A Nagy Háborúban elszenvedett magyarországi veszteségek meghatározásában a hazai történelemtudomány képviselői mellett részt vesznek nem főállású történészek. A HM égisze alatt működő “Magyar Katona Áldozatvállalása” programban a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum koordinálásával zajlik a közgyűjtemények közös munkája az 1914–1918 közötti magyar katonai veszteségek adatainak feltárására.
Egyedülálló helyi kezdeményezések is kiegészítik ezt a nagyívű országos szakmai munkát. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Debreceni Szervezete hadisírkutató csoportja, civilek, aktív és önkéntes tartalékos katonák már évek óta folytatnak kutatásokat, hogy feltárják a mai Hajdú-Bihar megye területén lévő települések első világháborús veszteségét. Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében példa értékű együttműködés zajlik a Magyar Honvédség katonai szervezetei és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata között, hogy megóvják és ápolják a város területén lévő hősi temetőket. A közös munka szép eredményeket hozott a katonatemetők felújítása és a hősi halottak emlékének megőrzése terén. (Pl.: “Debreceni Militárium” néven zajló temetőfelújítási program és adatfeltárás)[1]
Az évek óta folyó elsődleges adatfeltárásból levonhatjuk a következtetést, hogy 100 év elmúltával nem lehet teljes képet kapni az Osztrák-Magyar Monarchia részét alkotó akkori Magyar Királyság (a magyar Szent Korona országait ideértve) háborús veszteségéről és hősi halottainak számáról. A valós számokat csak közelíteni lehet. Ehhez nyújt segítséget a megmaradt források minél szélesebb körű feltárása és bevonása a vizsgálatba. A mai Hajdú-Bihar megye települései Nagy Háborús veszteségkutatása is igazolja, hogy a helyi emlékezetben, emlékműveken fennmaradt névsorok, egyházközségi iratok nem nyújtanak teljes képet a hősi halottak vonatkozásában. A források között levéltári anyagok, egyházi és polgári halotti anyakönyvek, csapattestek tábori halotti anyakönyvei, katonai kórházak regiszterei, magánkezelésben fennmaradt dokumentumok és korabeli k.u.k. veszteséglajstromok együttes vizsgálatával jóval nagyobb számban tárulnak fel a Nagy Háborúban meghaltak adatai. Ezen felül a történelmi Magyar Királyság és társországa, a Horvát-Szlavon Királyság eltérő régióit különböző mértékben és arányokban sújtották a Nagy Háború veszteségei. A Trianon utáni Magyarország területén lévő régiókban szintén eltérő mértékű a települések háborús vesztesége. Ez látható, ha az alföldi megyéktől különböző sajátosságokkal rendelkező észak-magyarországi települések háborús veszteségét vizsgáljuk. Ebből a célból részletezzük egy Heves megyei község, Felsőtárkány I. világháborús veszetségadatait.
A teljes tanulmány olvasható itt.
A település első világháborús vesztesége és forrásai megtekinthetőek itt.
{fastsocialshare}
[1] Honvédtemető, Hősök Temetője digitális temetőkataszter és adattár (hyperlink: http://hosok.erda.hu/?_ga=2.149265014.1778188517.1543156780-271304565.1543156780 lekérdezve 2018.11.25.)