Megújult térképes adatbázisunk
Hajdú-Bihar vármegye hadisír-kutatásának és -gondozásának napjainkra jelentős eredményei vannak. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcának időszakától az 1956. évi forradalomig nyilvántartásba vett háborús vonatkozású sírhelyek között a hősi halottak sírjai mellett megtalálhatók hadviselt és kitüntetett katonák, valamint a háborúk polgári áldozatainak síremlékei. Mindezek között több olyan is van, amely hősi emlékhelynek minősül, mert nem igazolható, hogy a megnevezett hősi halott ott nyugszik.
Magyarországon a katonák emlékének megőrzése szakmai programok szerint zajlik, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai felügyeletével, a Magyar Nemzeti Levéltár és más közgyűjtemények részvételével. A hatályos 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről szerint a hadisírok feletti rendelkezést a honvédelemért felelős miniszter és az általa kijelölt szervezet, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatósága gyakorolja. A Magyar Honvédség hadisírgondozó szakállománya és az MH Helyőrség-parancsnokságai folyamatosan végzik az ország területén lévő hősi temetési helyek és emlékhelyek felkutatását, nyilvántartását és a hadisírok karbantartását. A munkát Hajdú-Bihar vármegyében a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda és az MH Debreceni Helyőrségparancsnokság munkatársai végzik a közgyűjtemények, civil szervezetek (Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete, Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára, Őrváros Közalapítvány) és helytörténeti kutatók segítségével. A feltáró kutatómunka fontos részét képezi az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc még megtalálható honvédsírjainak témája.
A Hajdú-Bihar vármegyei települések 1848-1849-es vonatkozású honvédsírjairól és emlékhelyeiről 2019. március 28-án jelent meg műholdas térképen alapuló cikkünk, Hajdú-Bihar megyei '48-as katonasírok címmel. A cikk ITT olvasható.
A térkép, amelyre a megyében addig feltárt '48/49-es honvédsírokat gyűjtöttük térképes adatbázisba, Farkas Gábor százados, akkori beosztása szerint a MH KIKNYP 2. KIK hadisírgondozásért felelős tisztje és munkatársainak munkája alapján készült 2019-ben, Debrecen, „a szabadságharc fővárosa” 170 éves évfordulója tiszteletére. Az adatbázist kiegészítettük az egykori honvédek életrajzi adataival, a róluk fellelhető történetekkel. A térkép ITT tekinthető meg.
Ennek a munkának az azóta eltelt közel öt évben keletkezett további, új eredményeit tesszük most közzé Farkas Gábor százados, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete “Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoportjának Hajdú-Bihar vármegyei kutatásvezetője, jelenleg a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda beosztott tisztje és munkatársainak jóvoltából. Megújult adatbázisunk és a hozzá kapcsolódó térkép követi az eredeti elgondolást. Kiegészítve a korábban megjelent anyagot az új kutatási eredményekkel, a még meglévő valós sírokat és síremlékeket mutatja be. Nem tartalmaz olyan emlékhelyeket, amelyek pusztán az emlékőrzés feladatát látják el, illetve történelmi hitelességük bizonyítást nem nyert. Tartalmazza az egykori honvédek eddig föllelt életrajzi adatait, élettörténetét, és képi dokumentációval mutatja be a kegyeleti helyek jelenlegi állapotát.