- Részletek
- Írta: Dr. Stohl Róbert
Karácsonykor természetes az ember vágya a békére. Nem volt ez másképp az 1. világháború folyamán sem, ahol a harcban részt vevők fokozottan élték meg a béke és a család hiányát. Bár a nagyhatalmak vezetői nem fogadták el XV. Benedek pápa fegyverszüneti felhívását, a katonák mindent elkövettek, hogy a Karácsony hangulatát és szellemét legalább Szenteste felidézzék.
- Részletek
- Írta: Topor István
Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötetet. Különösen Rózsafi János Felderítő vállalkozások a Haláldombnál – Egy kutatás története című tanulmánya ragadta meg figyelmemet, debreceni vonatkozású tartalma miatt. Ebben a részben számol be a szerző a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katonának, Barakonyi Károlynak hőstettéről és tragikus haláláról. A Ki volt Barakonyi Károly? című bekezdésben arról ír, hogy noha több irányban folytatott kutatásokat, mégis csak részinformációkat sikerült róla szereznie. A Debreceni Református Kollégiumtól kapott tájékoztatás szerint Barakonyi Károly nem szerepelt egyik tagintézmény névkönyvében sem.
- Részletek
- Írta: Super User
A kiegyezés után 1868-ban megszületett XLI. törvénycikk a honvédségről és a XLII. törvénycikk a népfelkelésről teszi lehetővé a Magyar Honvédség megszervezését. Az országot hat, majd 1871-től hét honvédkerületre osztották. A törvény 82 honvédzászlóalj szervezését rendelte el. Egy honvéd gyalogos zászlóalj egy törzsből és négy századból állt. Kezdetben csak a törzsek alakultak meg. 1872 végére felszámolták az összes határőr gyalogezredet, ezekből is honvéd zászlóaljakat alakítottak. A honvéd gyalogság létszáma 1873-ra elérte az 150 000 főt.
- Részletek
- Írta: Csákvári Sándor
A Bocskai-dandár 39. lövészezredének katonái néhány évvel ezelőtt bukkantak rá elődeik emléktáblájára a debreceni Szent Anna Székesegyházban. A táblán évszámok, ütközetek nevei, hozzájuk rendelve a tiszti és legénységi veszteségek… Katonasorsok. A legutolsó bejegyzésnek nyomába eredtünk.
- Részletek
- Írta: Super User
Debrecen 1809. januártól a 39. gyalogezred toborzási központja, ettől kezdve többé-kevésbé folyamatosan jelen van a város életében. Azon túl, hogy a kitűnő, bátor hajdúsági katonákat toborozták, hol a tartalékdivíziónak, hol egy századnak, hol egy zászlóaljnak adott a város ideiglenes otthont.
- Részletek
- Írta: Super User
"Nyíregyházát, amióta csak laktanyákban egyesítették a régi hadsereg csapatait, környékének talaj viszonyai elsőrangú huszárhelyőrséggé avatták. Nem volt az országban még egy olyan város, ahol a huszár az istállóajtó mellől elindulhatott volna vágtában a világ mind a négy égtája felé - akár a város mellékutcáin át is - anélkül, hogy egy percre lekerült volna a megyét borító homokszmirnaszőnyegről"
1830-as évektől számtalan alakulatnak adott otthont Nyíregyháza, így pl. gróf Wrbna altábornagy nevét viselő 6. könnyűlovas ezred századait, az l850-l860-as években pedig a II. ulánusezred alosztályait helyezték el a városban. Az l848-49-es forradalom és szabadságharc idején Nyíregyházán szervezték meg a honvédsereg 43. zászlóalját és 1849 tavaszán néhány hétig itt pihent, s itt töltötték fel a lengyel Thórzniczky-féle lovascsapatot is.