A szabadságharc 170. évfordulójára igyekeztem összegyűjteni mindazt az ismeretanyagot, amivel szülőfalum kapcsolódik e sorsfordító eseményhez.
Már Rákosi Viktor, a népszerű író és hírlapszerkesztő is feljegyezte, hogy a falu lakói közül 1848-ban sokan elmentek honvédnek.[1] Mind vissza is tértek, csonkán, bénán, de visszatértek. Nevük azonban a múlt homályába veszett.
Ismert azonban községünk egykori birtokosainak 1848-49-es szerepvállalása. Szilasi és pilisi Szilassy György és unokatestvére, szilasi és pilisi Szilassy Kálmán tevékenységéről állnak rendelkezésre adatok.
Szilassy György Pándon született 1807. október 9-én ősi református családban. Édesapja Szilassy József Torna megye főispánja, majd hétszemélynök, édesanyja báró Inczédy Katalin volt. György jogot végzett. 1836-tól Pest megye főszolgabírája, majd 1841-től alispánja lett. Kétszer nősült. Első feleségét ragyolczi Csoma Klárát 1830-ban vezette oltárhoz. Mindössze tizenegy évet éltek együtt. Felesége 1841-ben elhalálozott. 1850-ben házasodott másodszor. Ekkor szilasi és pilisi Szilassy Borbálát vette nőül. Két gyermek apja volt.[2] Idősebbik fiának, Györgynek felesége a későbbi első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma lett a felesége.
Szilassy György 1848. novemberétől a 16. Károlyi huszárezred Nagykőrösön alakuló osztályának egyik szervezőjeként tevékenykedett. Az ezredet felállítását Pest vármegye főispánjának, gróf Károlyi Istvánnak hazafias felajánlása tette lehetővé. Károlyi úrbéri földjeiért kapott kártalanítás összegét ajánlotta fel a költségekre. ezred sötétkék ruhát viselt fehér csákóval, melyet többnyire viaszosvászon huzattal hordtak. Tarsolyuk dísztelen piros bőr, nadrágjukat szürke lovaglópantalló védte.
Az ezredtulajdonos, Károlyi 1848. november 23-án beterjesztette a honvédelmi miniszternek tisztikarát, amelyben őrnagyi rendfokozattal ott találjuk Szilassy Györgyöt. November 30-án a Közlönyben megjelentek a kinevezések. Az ezred nagykátai osztályánál a kinevezések óriási felháborodást idéztek elő, sőt botrányt keltettek. Különösen azok elégedetlenkedtek, akiknek Károlyi tiszti rendfokozatot és beosztást ígért, de nem kapták meg. Az ő bujtogatásuk is hozzájárult ahhoz, hogy a legénység szinte fellázadt új tisztjei ellen. Több legény Szilassy őrnagyot, Thuránszky és Ráday századost “lóháton mintegy űzőbe vette, s csak a most nevezettek éberségének tulajdonítható, hogy a dolgoknak komolyabb következménye nem lett”. A rendet, a nagykátai osztály parancsnoka, Pálinkás őrnagy nem tudta fenntartani, sok újonc egyszerűen fogta magát és haza lovagolt.[3]
A történet folytatása itt olvasható!
Lotz Károly: Az 1849-iki Károlyi huszárezred tisztjei Forrás: DKA-085749 keptar.oszk.hu
[1] Pándi kötődése onnan származik, hogy menyasszonya, majd felesége, Réczey Janka községünkben lakott. A pándi református templomban kötöttek házasságot 1885. május 31-én. Topor István: Rákosi Viktor – Történetek egy kisfaluból. Pándi Tükör 1993. május 7.
[2] Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49 évi szabadságharcban. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/iii-eletrajzi-adatok-273C/torzstisztek-27A0/szilasi-es-pilisi-szilassy-gyorgy-2B7D/
[3] A Károlyi huszárezred története. http://bekesihuszarhonved.eletcel.hu/a-karolyi-huszarezred-tortenete/