A Debreceni Militárium honlapja, amelynek célja folyamatosan bővülő tartalmával Debrecen katonai temetőit, emlékhelyeit bemutatni és feltárni, új tartalommal bővült: az orosz hadifogoly-temető oldala frissen hozzáférhető térképes nyilvántartó rendszert kapott.
A Honvédtemető – Hősök temetője térképes nyilvántartó rendszerének mintájára, annak továbbfejlesztésével kialakításra került háromnyelvű weblap név, elhalálozási dátum és sírhely szerint kereshető, térképhez és ortofotóhoz csatolt, digitális helyszínfotókkal kiegészített egységes adatbázisának böngészése mellett virtuális sétára is invitálja az érdeklődőket.
Az Orosz hadifogoly- és járványtemető weblapja ITT található.
Az első világháború idején Debrecenbe 1914. október 14-én érkeztek meg az első orosz hadifoglyok. A „harcztéri járványos betegségekkel fertőzött vidékekről” érkezők fertőtlenítését és egészségügyi megfigyelését a város és a katonai vezetés megállapodása szerint a Balmazújvárosi úti téglagyár területén, továbbá a Diószegi út környéki Mészhomok-téglagyárban oldották meg, illetve néhány tisztet a DEMKE kórháza látott el. Debrecen polgári hatóságának félelmeit a járványos betegségek behurcolásától már 1915 júniusában igazolta a Balmazújvárosi út mentén a téglagyári fogolytábor tízezer főt meghaladó zárt közösségében kirobbant kolera. Az előre láthatóan jelentős számú áldozat biztonságos elhelyezésére a tábor közelében, a Köntösgáti legelőn, a Kokasló dombján álló 1849-es Nagysándor József emlékoszloptól északkeleti irányban jelölték ki az új járványtemetőt, amelyet 59, maximum 50 fős tömegsírból és néhány egyéni sírhelyből alakítottak ki. A veszélyes betegséget a hathatós intézkedéseknek köszönhetően sikerült a hermetikusan elzárt fogolytáboron és a járványkórházon belül tartani, és még ott felszámolni.
A temető helyszínrajza, készítette: Zoltai Lajos (1919. augusztus 3.)
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
A hadifogolytemetőre 1917. szeptember 8-tól 1918. november 11-ig újfent járványtemetőként volt szükség, de ezúttal egyes sírokba temettek el 208 ismert nevű, az oroszokon kívül olasz, szerb és román nemzetiségű hadifoglyot, továbbá internáltakat és civil munkásokat is. Ezzel a járványtemető egyúttal soknemzetiségű hadifoglyok sírkertjévé vált.
A temető helyszínrajzához tartozó kimutatás, készítette: Zoltai Lajos (1919. augusztus 3.)
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Az ismét lezárt temetőt 1925 után nyitották meg újra, amikor a felszámolt nyulasi barakktemetőből 525 hősi halottat és orosz hadifoglyot helyeztek át ide tömegsírba, aminek folytán a terület a magyar hősök kegyeleti helye is lett. A benne felállított emlékművet a hadifogolytábor parancsnoka, Rácz Béla tartalékos főhadnagy saját költségén emeltette.
A temetőről további érdekes írásainkat itt olvashatják:
Csákvári Sándor–Martinkovits Katalin: 100 éves az Orosz Hadifogoly-temető
Varga Júlia: Kutatási jelentés a debreceni orosz hadifogolytemetővel kapcsolatban
Csákvári Sándor–Martinkovits Katalin: A debreceni orosz hadifogoly-temető centenáriumára