Hiánypótló munkaként jelent meg Tóth Sándor: Katonazene Nyíregyházán című könyve. A könyvbemutatóra Hajdúhadházon, a Vay Ádám Kiképzőbázis könyvtára szervezésében került sor.
Nyíregyházán a katonaság megjelenésétől kezdve gyakran fordultak meg katonazenekarok, eleinte leginkább osztrák katonazenét hallgathatta a lakosság. A kiegyezés után a nyírségi homokon masírozó honvédek és huszárok már magyar katonazenekari kíséretre menetelhettek. A városban állandó jellegű katonazenekar azonban csak 1920 és 1944 között működött.
A katonazenekarok szervezetileg a hadsereghez, a fenntartó gyalogezredek tisztikarához tartoztak, ezentúl azonban millió szállal kötődtek a katonáknak otthont adó városhoz, a város lakosságához. A katopnazenészek kultúrateremtő, kultúraközvetítő szerepet kaptak a város zenei etében.
A könyv kronológikus sorrendben ismerteti a városban állomásozott alakulatokat és a velük érkezett zenekarokat.
1920-tól megalakult a magyar királyi 12. honvéd gyalogezred, később II. Rákóczi Ferenc nevét vette fel, ezt követően megalakult az ezred zenekara is. Első karmestere Kiss János százados volt 1921-től egészen 1936-ig.
1945 után a katonazene fokozatosan nyerte vissza pótolhatatlan szerepét egy-egy város zenei életében, amely csak az 1960-as évek közepétől volt érzékelhető. A Magyar Néphadsereg 1951-1990 közötti évtizedeiben Nyíregyházán több alkalommal is működött egy-egy rövid ideig katonazenekar, volt olyan időszak is amikor a nyíregyházi és debreceni zenészek egy katonazenekart képeztek a "A debreceni és nyíregyházi honvéd helyőrség egyesített fúvószenekara" néven, 1977-től azonban nélkülöznie kellett az állandó katonazenekar jelenlétét.
Nyíregyháza katonazenei múltját bemutató könyv a Bocskai dandár könyvtáraiban is megtalálható.
{fastsocialshare}