Természetesen az utóbbi változatnál maradtunk, azzal, hogy ha már ekkora munkát vállalunk, akkor a fő figyelmet a magyar katonák temetőire fordítjuk. Pontosabban: a hadifoglyokra összpontosítunk. Hogy miért kell ezt a szűrést alkalmaznunk?
Mint a jegyzéklapon látjuk, egy-egy temetőben az elhantoltak „összetétele” változatos, hiszen a hitleri hadsereg és annak szövetséges hadseregeinek szovjet fogságba esett katonái is több nemzethez tartoztak. Az eredeti katalógus viszont tartalmaz több, tisztán egy nemzethez tartozó hadifogolytemetőt is.
Úgy döntöttünk hát, hogy a mintegy 20, nemzetiségi temetőt, amelyek a csehek, szlovák, finn, német, japán katonák gyűjtőtemetője, egyelőre nem vesszük figyelembe. Később még dönthetünk úgy is, hogy a magyar hadifoglyok temetőkatalógusa mellékleteként vagy kiegészítéseként újra elővesszük őket.[i]
Innen fordul komolyra a dolog, mert egy saját katalógust készítünk. Követjük az eredeti felépítését, vagyis megtartjuk az orosz ABC betűrendjét és annak megfelelően fogjuk felsorolni a különböző köztársaságokban, régiókban található temetőket.
Egységes térképkészletet fogunk vázlatként alkalmazni a régiólapokon. Mivel ezidáig nem sikerült olyan közigazgatási térképeket találni, amelyek minden régióban egyformák lennének, az Oroszországi Föderáció köztársaságai és régiói térképére esett a választásom. A Photoshop segítségével kivágott és átalakított cirill nyelvű térképekre jelzést illesztettem a magyar katonák temetői helyére mutatva, a helységneveket magyarul is feltüntetve.
Az eredeti katalógustól eltérően, kiegészítjük a régiólapokat egy rövid régió ismertetővel, például:
Baskír Köztársaság
Baskíria Oroszország európai területének keleti peremén, a Déli-Urál lejtőin helyezkedik el. Távolsága vasúton Budapesttől mintegy 3100 kilométer keleti irányban, a köztársaság székhelye, Ufa Moszkvától 1300 kilométerre délkeleti irányban fekszik. Az éghajlat nem túl barátságos: a januári középhőmérséklet -14 és -18 fok, míg a júniusi 16-20 fok. Területe főként erdős sztyepp.
Fő ásványkincse már a háború idején is a kőolaj volt, erre épült rá a kőolaj-feldolgozó ipar. Meg kell még említeni a fémkohászatot is, illetve a posztóipart, annál is inkább, mert a második világháború kitörése után a korabeli szovjet ipar jelentős részét ide telepítették át.
A köztársaságban négy olyan temetőről tudunk, ahol egykori magyar hadifoglyok nyugszanak. A legtöbb magyar Isimbajban van eltemetve, amely az olajbányászat központja volt.
Egy másik:
Komi Köztársaság
Oroszország legzordabb éghajlatú vidékeinek egyike. A köztársaság északi csücskében fekvő Vorkuta városa - ahol egyedüli helyként magyar hadifoglyokról is tudunk - Moszkvától 2500 kilométerre található, ha vasúton közelítjük meg. Légvonalbeli távolsága mindössze 1880 kilométer. Az Északi sarkkörön túl fekszik, 180 kilométerre a Jeges tengertől. A januári középhőmérséklet -20 C° (télen nem ritka a mínusz negyven fok), a júliusi pedig +17 fok. Az éghajlatáról sokat elárul, hogy mindössze 70 a fagymentes napok száma egy évben.
Vorkuta és környéke jelentős szénlelőhely, már a második világháború idején is az volt. A szénbányákban uralkodó embertelen körülmények feneketlen hordóként nyelték az emberáldozatokat.
A Vorkutai hadifogolytemetőben nyugvókról részletes adatokkal nem is rendelkezünk.
Mind a 46 köztársaság vagy régió, ahol magyar temető van, ezekhez hasonló rövid, tömör ismertetőt kap, melyeket Beke Gábor készített.
Ezzel az volt a célunk, hogy megmutassuk, milyen irdatlan távolságban, vagy milyen zord helyeken raboskodtak azok a magyar hadifoglyok, akik aztán a sok-sok megpróbáltatás után haltak meg és lettek elhantolva azokba a temetőkbe, amelyek leírását, fotóit a következő oldalakon mutatjuk meg.[ii]
A katalógus képei ugyanis, amik a temetőkben készültek és a sírhelyeket vagy a síremlékeket mutatják, némileg félrevezetők, megkockáztatom, hogy képmutatóak. Szinte kizárólag jó időben, kellemes évszakban készült mindahány. Ha ezeket a nyugalmat árasztó – rossz szó: kellemes – sírhelyeket nézzük, akkor nehéz megérteni, hogy miért is nyugszik az alatt a síremlék alatt mondjuk 182 magyar…? Muszáj legalább részben megértenie az érdeklődőnek, hogy milyen az a terület valójában, nem csak a tavaszi napfényben, hanem egész évben, akár sok éven át.
Tudnunk kell, hogy az ott raboskodók milyen munkákat végezhettek, ne felejtsük el, hogy a második világháborút követően a szovjetek fogságába esett mintegy 4,1 millió katonaszemélyt több mint 40 szövetségi minisztérium alkalmazta az újjáépítésben, iparban, mezőgazdaságban.
Így aztán hiába fürdik napfényben mondjuk a vorkutai síremlék:
…ha tudjuk, hogy a maradék tíz hónapban ez a hely igen fagyos.
A jegyzéklapok is az eredetihez hasonlóan készülnek, azaz a címsor tartalmazza annak a hadifogolytábornak, lágerkórháznak, táborrészlegnek vagy önálló táborhelynek, kényszermunkás zászlóaljnak a számát - ritkábban a nevét -, amelyhez a temető tartozik. Itt olvashatjuk még annak a településnek, vagy településrészének a megnevezését is, ahol ezt a temetkezési helyet találjuk.
Alatta találjuk a sírhely koordinátáit. Eredetileg két különböző formátumban vannak megadva, az egyik a navigációs eszközök számára, míg a másik a Google vagy Yandex rendszerében használatos formátum.
És a fő rész természetesen az elhunytakkal kapcsolatos adat, vagyis, hogy ebben az adott temetőben összesen hányan és melyik nemzetből származóan vannak elhantolva.
A jegyzékhez mi is csatoljuk a sírhelyekről készített fotókat. Egy részüket az eredeti katalógusból vesszük át, ezeket a „Vojennie Memoriali” honlapján is megtalálhatjuk[iii].
/A már említett, összeadási hibák mellett mindegyik területet újra át kellett vizsgálni és kijavítani, mert sajnálatos módon elenyésző azon katalóguslapok száma, ahol nem kellett beavatkoznunk. A számtani hibákat kijavítottuk és most kezdődik az igazi munka. Relatíve egyszerű a projektterv: kijavítani/pontosítani orosz anyag hibás rekordjait és az átdolgozását követően közzétenni a magyar hadifoglyok temetőinek katalógusát. A munkamódszereink fordítás-szakfordítás, könyvtári kutatás, dokumentumelemzés, földrajzi információs rendszerek és kapcsolt adatbázisok elemzése, kartográfiai elemzések, analízis és szintézis lesznek./
[i] Azokat a temetőket, ahol egy nemzet katonái nyugszanak, nemzeti, vagy gyűjtőtemetőnek hívjuk. Ezek nem kizárólag hadifoglyok, hanem a harcok során életüket vesztettek is, akik egyéni vagy közös sírokba voltak eltemetve, akár nagyobb területen is. Ezek számára hozott létre több olyan sírkertet a „Vojennie Memoriali” szövetség, ahová az exhumálásokat követően újratemették őket, ..immár nemzeti hovatartozás szerint.. A tisztán nemzeti temetők sorában találjuk a magyarok központi temetőit, pl. Rudkino mellett:
az 1939-40-es finn-orosz háborúban elesett finn katonákét, pl. Uuksuban:
van szlovák gyűjtőtemető Apseronszk mellett:
A katalógusban 13 temetőjét tüntették fel annak a csehszlovák légiónak a „harcosainak”, akik 1918-20-ban a fehérek oldalán küzdöttek a vöröskatonák ellen., pl Kungurban:
A Japán Császári hadsereg foglyul ejtett 639 635 katonájának a hadifogságban meghalt mintegy 40 ezer katonáját exhumálta és hazaszállította, de az orosz földön elhunytakra emlékművekkel utalnak, pl. Nyizsníj Tagilban:
Meglepő módon, a katalógusban nem tűntették fel az Apseronszk mellett létesített német központi temetőt és a szintén ott található románt sem. Talán nem túl merész feltételezés, hogy akár más temetkezési hely is kimaradhatott ebből a kiadásból.
[ii] A projekt végeredménye terveink szerint így néz majd ki:
Az új, egységes térképvázlattal és a rövid leírással ellátott régiólapot követik a javított jegyzéklapok.
[iii] https://www.voennie-memorialy.ru/кладбища-и-памятные-знаки-венгерским-военнопленным-на-территории-российской-федерации - jelenleg nem lehet a www.voennie-memorialy.ru helyen lévő kiszolgálóhoz csatlakozni (2021.04. hó)