Haldokló oroszlán (forrás: saját fotó)
Az 1848/49-es megtorlásokat követően, 1861-ben elkészült a szabadságharc első debreceni szoboremléke, Marschalkó János Haldokló oroszlán című szobra. A szobor viszontagságos történetét Zoltai Lajos foglalta össze, cikkét 1931-ben a Debreczeni Újság két részletben közölte. Cikkében honvédemlékekről tudósít, ugyanis a kőoroszlán még három másik emlékmű sorsát befolyásolta: Szarka kapitány síremlékéét, a Boross-féle vörös márványobeliszkét és a Hungáriát ábrázoló szabadságszoborét. (Szendiné dr. Orvos, 2019)
A síremlék emelésére Ferenc József 1860. október 20-án kiadott októberi diploma néven ismert királyi rendelete után volt lehetőség. Az 1860. december 9-én alakult Emlékkert Társulat két héttel később elfogadta az oroszlán tervét. A szobor elkészítésére Marschalkó Jánost kérték fel, aki többek között a Lánchíd két végén látható két-két kőoroszlánt készítette. A haldokló oroszlán szobor tervein Marschalkó a talapzatra a „Pro Patria” feliratot véste, nem tudva, hogy a debreceniek már megállapodtak az ott szereplő feliratban (MDCCCXLIX. August. 2. – vagyis 1849. augusztus 2., a debreceni csata dátuma). Elkészülése után – a talpazaton már a megfelelő felirattal – a szobrot hat évre kénytelenek voltak elrejteni, egy Piac utcai raktárban őrizték.
Honvédek névtelen félistenek - aug. 2. emlékmű (forrás: saját fotó)
Csak a kiegyezés után, 1867-be állították fel, azonban nem azon a helyen, ahova eredetileg szánták. A Nagytemplom és a Kollégium közötti Emlékkertben kapott helyet, ugyanis az Emlékkert Társulat úgy határozott, hogy ideiglenesen itt lesz elhelyezve, amíg a Honvédtemetőt rendbe nem hozzák. A közvélemény elégedetlensége miatt Boross Sándor egy vörös márvány emlékművet készített az 1885. március 15-én, melyet az oroszlánnak szánt, honvédek sírját jelölő domb tetejére helyeztek el. A Haldokló oroszlán végül 1899-ben, a csata 50. évfordulóján került be a Honvédtemetőbe. Felavatása augusztus 2-án, nagy ünnepség kereteiben történt. Ekkor minden jel arra mutatott, hogy a kegyeleti park változatlan formában őrizheti meg az itt nyugvók örök álmát, senki nem gondolta, hogy a következő évszázad során kétszer is meg kell nyitni a háborús halottak befogadására.
A debreceni csata 50. évfordulójára a paci honvédsírt is rendbe tették, melyben a legendák és az akkori ismeretek szerint Szarka huszárkapitány alussza örök álmát.
A Honvédegylet szorgalmazására és a Csokonai Kör közreműködésével a Városi Tanács úgy határozott, hogy az oroszlán helyére az Emlékkertbe is kerülnie kell valaminek, ami először egy oszlop lett volna, végül azonban szobor került oda. A szobrot egy helybéli szobrászművész, Tóth András készítette. A szabadságszobrot 1902. augusztus 2-án leplezték le, a Hungáriát ábrázoló szobor azonban nem nyerte el a debreceniek tetszését, sokan „Vas Zsuzsinak” csúfolták. Később ezt a szobrot átvitték a Városháza udvarára, amikor a Bocskai-szobor elfoglalta helyét, a világháború alatt pedig beolvasztották és ágyút öntöttek belőle.
Az oroszlán szobor végleges, mai helyét 1932-ben nyerte el, amikor felépítették a mauzóleumot és a lépcsőjébe építették.