A temetkezési helyeket az örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján műemléki védelem alá tudják vonni. A temetők védelméről, védelem alá vételének feltételeiről a törvény a 37. §-ában rendelkeznek. A szöveg szerint védeni szükséges azokat a történelmi temetkezési helyeket, vagy ezeknek meghatározott részét, kiemelten sírjeleket, síremlékeket, sírépítményeket, melyek műemléki értéke a magyar történelem, vallás, kultúra vagy művészet sajátos kifejezői, emlékei. Műemléki védelemben lehet részesíteni a temető egész területét, a temető körülhatárolt területrészét, sírjelet, síremléket, sírépítményt, síremlékcsoportokat, sírjel, sírépítmény együtteseket, vagy azok megjelenését, látványát, temető egyéb építményét, tartozékát, elemét, temetkezési emlékhelyet. Műemléki védelem alatt álló történeti temetkezési hely, valamint azok részei nem szüntethetők meg, továbbá a törvény alapján védett sírjel, síremlék és sírépítmény nem bontható el. (Internet1)
A törvényben megfogalmazzák, hogy mi tartozik a hadtörténeti örökségek közé, és meglepve tapasztaltam, hogy a katonai sírokról, temetőkről nem szóltak ebben a részben. A szöveg szerint hadtörténeti örökségnek minősül: „1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes és lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei”. (Internet1, 7. § 7.)