1917 november végén Ecsedi István Königgrätzből menetzászlóaljat vezetett az olasz frontra.[1] Ezután a fronton maradt annak végleges összeomlásáig, és csak november közepén érkezett haza.
Az ezred alakulatai 1918 tavaszán a Piave mentén, Montellonál kapcsolódtak be a harcokba. Június közepén fő feladatuk a Montello magaslat elfoglalása lett. Ezt követően a Velencei Alpokba irányították át őket, ahol némi pihenést követően augusztus 1-től Feltre vidékén, Orso-Salarolo területén kerültek frontállásba. Az utolsó támadási parancs október 26-án érkezett az ezredhez, október 30-én visszavonultak a Feltrére. Innen utaztak haza osztrák területen keresztül, november 20-án érkeztek vissza Debrecenbe.
Ecsedi István igyekezett újra visszatérni régi életéhez és feladataihoz. Ezek mellett 1919 elején, a földműves szövetség hetilapjaként elindította a Hajdúföld c. újságot, amelynek ez év működése idején, bő fél évig főszerkesztője volt. Később az újság más változatban, napilapként éledt újjá. Ecsedi később az Egyetértés c. politikai napilap külső munkatársaként is írt, tudományos cikkei mellett. Eredményes néprajzi gyűjtéseit kiterjesztette, és azok érdekességeit az 1920-as évek közepétől fővárosi újságokban is publikálta. 1925-től átvette a városi Közművelődési Könyvtár és Képtár vezetését, és még ebben az évben a debreceni egyetem kinevezte magántanárának. 1927-től számos iskolai tankönyvet is írt.
1929 végén elnyerte az újonnan felépült és berendezett Déri Múzeum igazgatói posztját, ami mellett megtartotta egyetemi magántanári előadásait. Kiterjedt nyári utazásain szerzett élményeit könyvek formájában tette közzé.
1932-ben agyvérzés érte. Ezután megrokkant egészsége dacára tovább folytatta néprajzi kutatásainak és úti beszámolóinak publikálását. Foglalkozott a vadászat, népi táplálkozás, szilaj állattartás témaköreivel. 1934 tavaszán megszervezte a Hortobágyi Múzeumot.
1936 februárjában másodszor kapott agyvérzést, ebből már nem épült fel maradéktalanul. Május 17-én, a harmadik rohamban, 51 évesen életét vesztette.[2] Halála országosan mély részvétet váltott ki, emléke életművében máig él.
Képek: Menetzászlóalj indulása Königgrätzből. Fotó és vonatkozó kivágat: Lépes Győző - Mátéfy Artur: A cs.és kir. báró Hötzendorfi Konrád Ferenc tábornagy debreceni 39. gyalogezred világháborús története 1914-1918 (Debrecen, 1939), p.320/2.
Térképrészlet: De Sgradelli Caesar: A Délvidék hadtörténete 1914-1918. Magyar ezredek az I. világháborúban
Fotó: Dr. Ecsedi István 1885 — 1936. Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937) p. 39.
Gyászjelentések: A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Hungaricana
[1] Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1916 és 1917. évi állapotáról ( 1918)
[2] Sőregi János: Dr. Ecsedi István (1885-1936) (Nekrológ) A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1936. p. 20-55.