2022. 03. 03.-án kegyeletadással búcsúzunk Majoros László nyugállományú mérnök ezredestől, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör oszlopos tagjától, aki a katonai emlékőrzés iránti mély elhivatottságából eredően nemcsak a Baráti Körben fejtett ki igen aktív tevékenységet, hanem nagy szerepet vállalt két fontos katonakegyeleti hely, a Honvédtemető – Hősök temetője, és az Orosz hadifogoly- és járványtemető megtartásában és felújításában.
Elévülhetetlen érdemei fényében őrizzük emlékét! Nyugodjék békében!
Majoros László nyugállományú mérnök ezredes úr önmaga szerkesztette életrajza közlésére a korábbiakban hatalmazta fel honlapunkat.
Majoros László ezredes életútja
1940.05.12-én született Szekszárdon.
Az általános iskolát, valamint két gimnáziumi évét Szekszárdon végezte, a Garai Gimnáziumba járt.
1955 nyarától tagja lett az MHSZ Ejtőernyős és Repülő klubjának, szintén Szekszárdon, vitorlázó repülőgépen „B” pilótavizsgát tett és 32 ejtőernyős ugrást teljesített másfél év alatt.
1957 januárjában a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola felhívására jelentkezett a középiskolába, itt érettségizett 1958-ban.
Az érettségit követően az Egyesített Tiszti Iskola (ETI) tanulói közé került, ahol alapkiképzést kapott és katonai esküt tett. Ezután politikai döntés értelmében leszerelték.
Leszerelését követően egy hét múlva sorkatonai szolgálatra hívták be a Kiskunhalasi Kiegészítő Parancsnokságra, sorkatonai szolgálatát a behívás napján kezdte, szolgálati helye a következő volt: Jutas, MN 2900 Légvédelmi tüzérezred. Parancsnoka Pál György százados. Itt ismét alapkiképzést kapott, újabb katonai esküt tett.
Jutasról az MN 5566-hoz, a Tiszteskiképző Központba vezényelték (parancsnoka Sárközi Sándor alezredes volt). Őrvezető rendfokozattal került vissza az MN 2900-hez, ami közben áttelepült Börgöndre.
1959 augusztusában leszerelt, mert ismét felvételt nyert lokátor szakon az Egyesített Tiszti Iskola állományába.
1960 decemberében az ETI lokátor századból húsz növendéket választottak ki, s az MN 2900 Börgönd, a LÉRAK Légvédelmi Rakétakiképző Központ állományába került további kiképzésre.
1961. májusban fejezte be a légvédelmi rakéta tanfolyamot PA technikusként (передацик и антенна=adó és antenna).
Parancsnoka Pál György személyes utasítására a LÉRAK iskolán maradt PA technikus és előadó beosztásban szakaszparancsnok helyettes státuszban.
1963-ban a LÉRAK „rakéta éles” lövészeten vett részt, életében először volt ilyen jellegű gyakorlaton a Szovjetunió állami lőterén Kazahsztánban (Asuluk). A gyakorlatot megelőzően Pál őrnagy tájékoztatása a következő volt: „aki ötösre vizsgázik, beiskolázzák egyetemre”.
Hazatérés után az ígéret valóra vált. Majoros Lászlót beiskolázták a Kijevi „Kirovról elnevezett LÉRAK Mérnökfőiskolára”, a KVIAU-ra (Kиевское высшее aртиллерийское инженерное училище имени Kирова).
Mérnökként végzett 1969-ben.
A főiskola elvégzése utáni első beosztását Börgöndön kapta, ahol osztályparancsnok technikai helyettes volt 1972-ig, parancsnoka ekkor Illikmann Rezső őrnagy volt.
Rövid idő múlva a parancsnokot más beosztásba helyezték, a törzsfőnök sajnálatosan meghalt, a parancsnok politikai helyettese pedig beteg volt, ezért szinte egyedül látott el minden feladatot egészen 1973. június 2-áig. Ekkor Elkán Károly alezredes szállítmány parancsnoknak nevezte ki. Június 3-ától június 5-éig utazva érkezik meg Debrecenbe.
1974. január 1-jétől új szolgálati helye a Légvédelmi Kiképzőközpont MN 9127 – légvédelmi rakétaosztály parancsnok, rendfokozata százados.
1977-ben áthelyezték Unyba az SZ 125 Nyeva Légvédelmi Rakétaosztály parancsnoka lett, rendfokozata őrnagy. Az alakulat MN száma 4213, tizedik osztály (összesen 12 osztály volt, 1984 áprilisáig teljesített itt szolgálatot.
1984-ben a budapesti Duna Légvédelmi Rakétaosztály parancsnokhelyettese lett, az alakulat parancsnokát ebben az időszakban Szovjetunióba vezényelték, ezért gyakorlatilag parancsnoki beosztást látott el.
1985 januárjában Szovjetunióba, Gatcsinára került, majd a hat hónapos tanfolyam elvégzése után visszakerült Debrecenbe.
1985. augusztus 1-jétől a debreceni Légvédelmi Kiképző Központ parancsnoka, egyben helyőrségparancsnok egészen a kiképzőközpont felszámolásáig, 1990. szeptember 1-jéig.
1985. szeptember 29-én ezredesi rendfokozatot kapott.
1990. szeptember 1-jétől egy évet a debreceni Kossuth laktanyában települő Bocskai István Gépesített Lövészdandár parancsnokhelyettesi beosztásban töltött.
1992-től az OLP (Országos Légvédelmi Parancsnokság protokoll főnöki beosztásában volt (Budapest) 1994-ig.
1994-ben Szilágyi ezredes halála után ismét Debrecenbe került a Megyei Önkormányzat elnökének (Szilaj Pál) katonai referense, a védelmi iroda vezetője lett.
1996. január 1-jén 39 évi szolgálattal nyugállományba vonult.
Kitüntetései:
- Haza Szolgálatáért ezüst fokozat
- Haza Szolgálatáért arany fokozat kétszer
- 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40 év után járó Szolgálati Érdemérem
- Aranykor Érdemérem bronz és ezüst fokozat
- Árvízvédelemért kitüntetés kétszer
Idegen nyelvtudás: felsőfokú orosz
Nyugállományba vonulása után is élő maradt kapcsolata a hadsereggel, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör aktív tagja volt, szívesen vett részt a szervezet munkájában.
