A tökéletes félrevezetés

 A II. világháború debreceni repüléstörténetének szakértője, Horváth Attila jelen rövid írásában ízelítőt ad az online kutatásban rejlő lehetőségekből és az azzal járó nehézségekből. Nyomozásának története legalább olyan érdekes, mint a történet, amelyre fényt derít.

Horváth Attila: A tökéletes félrevezetés, avagy a foteltörténészi kutatás-módszertan útvesztői

Kutatási területem "melléktermékeként" több alkalommal találkoztam a Luftwaffe 1944 előtt, Magyarország területén lezuhant vagy kényszerleszállást végrehajtott repülőgépeinek adataival, melyeket az idők során módszeresen egy saját adatbázisba feljegyeztem. Egy alkalommal Olasz Lajos kiváló tanulmányát olvastam, mely a Luftwaffe 1941-es Jugoszlávia elleni hadjáratát foglalja össze. A sorok között haladva különösen felkeltette a figyelmemet egy 1941 áprilisában lezuhant német bombázógép esete, melynek sorsa a közelmúltig rejtély maradt számomra. A tanulmány ekképpen írja le a repülőgép végzetét:

"Az 51. német bombázórepülő ezred gépei [1941. április 7-én] 15 órakor a magyar légtéren át újabb támadást hajtottak végre Belgrád ellen. A bombázás során a jugoszláv légvédelem több német gépet megrongált. Két Ju–88-as a sérülések miatt román területen, Arad, illetve Resica közelében kísérelt meg kényszerleszállást. A földet éréskor mindkét gép összetört, személyzetükből 2 fő meghalt, 3 fő megsebesült. Egy harmadik sérüléseket szenvedett német bombázó, az ezred 1. századából a Tisza vonalát követve Szolnokra tartott. A repülőtér közelében azonban lezuhant, és személyzete, Hans-Jürgen Krüger hadnagy pilóta, Heinz Krierig őrmester megfigyelő, Ohme őrmester rádiós-lövész, Georg Lehmann altiszt szerelő-lövész életét vesztette. A rádiós lősérüléstől már Belgrád felett meghalt."^[1]

Csalódást keltő volt, hogy a négy, hősi halált halt német repülőről a Német Hadisírgondozó Népszövetség kereső oldala^[2] a kezdeti információk birtokában nem adott értékelhető találatot.

A helyzet tisztán látásához a Luftwaffe fennmaradt és a Bundesarchiv-ban tárolt veszteségi jelentéseit kellett átnézni, ahol 1941. április 7-i dátummal nem kevesebb, mint 31 darab repülőgép lezuhanását vagy megrongálódását rögzítették. Ezek közül tíz darab az 51. bombázórepülő ezred (Kampfgeschwader 51, továbbiakban KG 51) állományába tartozott.

Természetesen a fentebb említett tanulmányban közölt neveket is sikerült megtalálni,^[7] azonban majdnem a teljes bejegyzést piros színnel áthúzták és egy 1941. április 11-i utólagos bejegyzéssel látták el. Ez utóbbi bejegyzés nagyban módosította az eredetit, amely szerint Leutnant Krüger a bombázógéppel, fedélzetén sértetlen személyzettel sikeresen visszatért a bécsújhelyi repülőtérre.^[8] Még mielőtt azonban elkönyvelhettük volna a helyzet ilyetén megoldását, egy újabb, 1941. április 27-i bejegyzéssel mind a négy repülőt hősi halottként jelölték meg.^[9]

Internetes adatbázisban elérhető veszteségi kartonok között rövid keresés után sikerült rátalálnom Hans-Jürgen Krüger nevére, és így sikerült felgöngyölíteni a személyzet sorsát is. 1941. április 7-én az I/KG 51 alakzatát Belgrád fölött a jugoszláv légierő Messerschmitt Bf–109-es vadászgépei támadták meg. Két bombázógép égve lezuhant, a harmadik sérülten megpróbálta elérni Bécsújhely repülőterét, azonban a repülőtértől nem messze, Mannersdorf am Leithagebirge közelében a földbe csapódott. Ismeretlen okból kifolyólag csak 1941. április 20-án találták meg a roncsokat, és a hősi halált halt személyzetet, akiket végül egy kivétellel családi sírhelyen temettek el.

A Mannersdorf am Leithagebirge mellett lezuhant Junkers Ju–88 bombázógép személyzete:

          Leutnant Hans-Jürgen Krüger (Flugzeugführer)

          született: 1917. október 20, Altwarp, Mecklenburg-Vorpommern

          eltemetve: Friedhof Immendingen, Immendingen, Baden-Württemberg

          Feldwebel Kurt Ohme (Beobachter)

          született: 1915. augusztus 5, Taucha, Sachsen

          eltemetve: Südfriedhof, Leipzig, Sachsen - XX. Abteilung Rabatte 419/420

          Feldwebel Heinz Kierig (Bordfunker)

          született: 1915. október 8, Hansthal

          eltemetve: Stadtfriedhof Seelhorst, Hannover, Niedersachsen

          Unteroffizier Georg Lehmann (Bordschütze)

          született: 1920. január 16, Hamburg

          eltemetve: Hauptfriedhof Ohlsdorf, Hamburg-Nord, Hamburg - Block Z34 Grab 147

A családi sírhelyen történő eltemetés azt vonja maga után, hogy a Német Hadisírgondozó Népszövetség látóköréből ezek a sírok kikerülnek, és nem fognak szerepelni a Népszövetség adatbázisában. Ez alól Georg Lehmann sírja kivétel, akit katonai parcellában helyeztek örök nyugalomra, így az ő neve szerepel az adatbázisban, de megfelelő információ hiányában a veszteség hozzávetőleges helyszíne nem hozható összefüggésbe az eltemetés helyével.

Az Olasz Lajos történész tanulmányában említett mondat, miszerint a német bombázó a Tisza vonalát követve Szolnok felé tartott, egy forrásból sem sikerült megerősíteni.

Források:

^[1] Olasz Lajos: Jugoszláv légitámadások Magyarország ellen 1941 áprilisában. In: Hadtörténelmi Közlemények, 2004/1. 183. p.; Brian Cull, Christopher Shores, Nicola Malizia: Air War for Yugoslavia Greece and Crete 1940-41. 211. p. és Dierich, Wolfgang: Kampfgeschwader 51 „Edelweiss" Stuttgart, 1973. 269. p.

^[2] volksbund.de/erinnern-gedenken/graebersuche-online

^[3] A repülőgép oldaljele szerint az ezred 3. századához tartozott.

^[4] Gefreiter John Henry Böhme elesett, Oberfeldwebel Johann Zerritzen, Feldwebel Schreckenberger, Oberfeldwebel Hauser hadifogságba estek, ahonnan a későbbiekben kiszabadultak.

^[5] Feldwebel Erich Richtsteiger elesett.

^[6] Leutnant Werner Voigtländer elesett, Leutnant Teichmann könnyebben, míg Feldwebel Fromm súlyosan megsebesült. BA-MA RL-10 655 0032. felvétel.

^[7] BA-MA RL-2 III 1176 0153. felvétel.

^[8] BA-MA RL-2 III 1176 0147 felvétel.

^[9] BA-MA RL-2 III 1176 0100 felvétel.