Farkas Gábor, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete “Elfeledett emlékezet" Háborús Kegyeleti Kutatócsoportjának Hajdú-Bihar vármegyei kutatásvezetője e cikkében és a hozzá tartozó kereshető adatbázisban közzétett új kutatási eredményei fontos kiegészítésül szolgálnak a Debreceni Militárium – Köztemetői hadisírok adatbázisához, amely a Debreceni Köztemető védett hadisírjainak és hősi emlékhelyeinek adatait teszi kereshetővé.
“Már összeroskadsz, – végre mondd:
mit is akarsz hát, te bolond?”[1]
Debrecen Megyei Jogú Városban már több, mint két évtizedre tekint vissza a város és a Magyar Honvédség szervezett együttműködése a háborús kegyeleti munka és a hadisírgondozás területén. A cívis város egykori és megmaradt katonai temetőiről számos tanulmány és publikáció látott napvilágot az első világháború centenáriumát jelentő évektől kezdve. Az eleinte csupán forrásfeltárásból és adatgyűjtésből álló munka napjainkra többdimenziós, összetett tevékenységgé vált, amelyben egyformán van jelen a hősi sírok és környezetük karbantartása és a tudományos kutatás.
Az első világháború időszakából származó hősi sírok, síremlékek rekonstrukciója Debrecenben példaértékű összefogással, és pályázati forrásnak köszönhetően valósult meg 2016-2017-ben. Ennek eredményeként teljesen megújult a Honvédtemető - Hősök Temetője minden sírjele, valamint a Debrecceni Köztemető néhány első világháborús hadisírja.
A helyi kezdeményezéseknek és forrásfeltárásoknak köszönhetően, a közgyűjtemények a Magyar Honvédséggel és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve, a „Debreceni Militárium“-program keretében közzétették a Debrecen egykori és fennmaradt temetőiben nyugvó hősi halottak adattárát, valamint a hősi temetők digitális katasztereit.[2]
Magyarországon a háborúkban hősi halált halt katonák sírjai 2012. január elsejétől kaptak törvényben garantált védelmet. Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről megjelenése óta a hadisírok feletti rendelkezést a honvédelemért felelős miniszter és az általa kijelölt szervezet gyakorolja. Jelenleg ez a szervezet a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság, amelynek szakmai irányításával zajlik a Magyarország területén lévő hősi temetési helyek (hadisírok) és emlékhelyek (emlékművek) felkutatása, nyilvántartása, megújítása és az ismeretlen temetési helyek feltárása; emellett munkatársai végzik az úm. „temetetlenül”, azaz ideiglenes sírban nyugvó magyar és külföldi hősi halottak exhumálását és újratemetését.[3]
A Debreceni Köztemető hadisírjai zömmel a temető védett parcelláiban helyezkednek el, azonban számos hősi sír és egyéb katonai síremlék lelhető fel elszórtan a többi táblában is. A Köztemető hadisírjairól már több publikáció született a fentebb említett Debreceni Militárium felületein és a Magyar Honvédség Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár Könyvtárának internetes oldalán.[4]
A most közzétételre kerülő adattár ezek bővítését szolgálja. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete (HTBK DSZ) hadisírkutató csoportjának tagjai 2020 és 2025 között, magán- és hivatalos munkájuk során folytatták a Nagyerdei Köztemető védett parcellákon kívüli hadisírjainak és hősi síremlékeinek felmérését. Néhányuk a Magyar Honvédség hadisírgondozó állományában teljesített szolgálatot.
A Magyar Honvédség Hajdú-Bihar vármegyei hadisírgondozói szervezete hivatalosan 2024. november 1-ig az egykori Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Hadkiegészítő és Toborzó Központ, 3. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda állományában szolgáló hivatásos beosztott tiszt és egy öt fős önkéntes tartalékos katonákból álló háborús kegyeleti részleg volt. A Honvédség szervezeti átalakítása miatt ezt a hadkiegészítő – katonai igazgatási – feladatokat ellátó országos parancsnokságot felszámolták, a területi katonai igazgatási szerveket, azok központjait és irodáit beolvasztották a területvédelmi ezredekbe és zászlóaljakba.[5] A hadisírgondozó szakfeladatokért így 2025. szeptember 1. óta a területvédelmi zászlóaljakban létrehozott részlegek és az oda beosztott tisztek felelnek, a Magyar Honvédség hivatalos hadisírgondozó tevékenységének vármegyei szinten ők a folytatói.
A Nagyerdei Köztemető katonasírjainak további kutatását az indokolta, hogy 2019-ben, a Debreceni Militáriumban a hadisírokról és egyéb katonai, háborús síremlékekről gyűjtött adatok közzétételekor még nem ért véget az összes védett/hősi parcellán kívüli hősi temetési hely vagy emlékhely azonosítása – sőt, még most is tart.
2022. január elsejei ismereteink szerint a Nagyerdei Köztemető tulajdonosa és üzemeltetője a védett katonai, zömmel hősi halottakat is magukba fogadó parcellák közül a XV/3., „Bombázottak sírkertje” táblában 464 sírhelyet, síremléket; a XXII., „Magyar Hősök” táblában 253 sírhelyet és síremléket/emlékművet; a XVI/A., „szovjet hősi” táblában 118 sírhelyet, síremléket és emlékművet, közöttük legalább két tömegsírt; a IX., „román sírkert” táblában egy tömegsírt és emlékművet tart nyilván.[6]
Az említett parcellák sírjai szinte kivétel nélkül mind a második világháborúhoz kötődnek, és a háború polgári áldozatainak sírjai is közöttük vannak, akik a Debrecen elleni 1944-es szövetséges szőnyegbombázásokkor haltak meg. Nem számolva az 1956-os sírokat és a politikai foglyok sírjait, szükséges beszélni a Debreceni Militárium 2019-ben publikált adattára szerint a védett parcellákon kívüli hadisírokról és hősi síremlékekről és egyéb kiemelkedő katonák sírjairól. Az adattárban közzétettek alapján 182 sírhelyen legalább 239 hősi halott, kitüntetett hadviselt katona, egyéb katonaszemély vagy háborúk polgári áldozata nyugszik.[7]
Ezeken a fent említett védett katonai parcellákon kívül, több kiemelkedő katona található a központi ravatalozó körül elhelyezkedő díszsírhelyeken lévő 122 sírban nyugvó 232 személy között is. Előfordulnak hadviselt katonaszemélyek sírjai a közéleti sírhelyeken (89 sírban, 146 személy), szintén a ravatalozó körül, vagy más parcellák kiemelt részein is. Az előbbi sírok annyiban különböznek a védett katonai parcelláktól és a díszsírhelyektől, hogy fenntartásukról hozzátartozók, leszármazottak kötelesek gondoskodni, de nem felszámolhatók.[8]
A 2020 és 2025 között folytatott kutatómunka és helyszíni felmérések után elmondhatjuk, hogy a Debreceni Köztemetőben a védett katonai parcellákon kívül nagyon sok hősi sír és egyéb katonai síremlék található, sőt a háborúk polgári áldozatainak sírjai is nagyobb számban vannak. Az első világháború idején elhunyt hősi halottak és kitüntetett katonák sírjainak száma kevesebb, mert a Köztemetőt csak 1932-ben nyitották meg. A felszámolt felekezeti temetőkből azonban exhumáltak át első világháborús hősi halottakat és kimelkedő katonaszemélyeket, mintegy 10 sírhelyen még 1848-1849-es honvédek síremlékeit is azonosítottuk.
2025. december 31-én aktuális kutatási adataim szerint a Debreceni Köztemetőben a védett parcellákon kívül 362 sírhelyen összesen 418 hősi halott, kitüntetett hadviselt katona, egyéb katonaszemély és háborús polgári áldozat nyugszik, vagy sírjel őrzi emlékét azoknak, akik idegenben földben lettek eltemetve.
A Debreceni Köztemető hősi sírhelyeire, katonai síremlékeire és háborúk, főleg a második világháború polgári áldozataira vonatkozó eddigi ismereteinket a most közzétett adattár tartalmazza. A meglévő adatok nemcsak a hősi halottak temetési helyeit írják le, hanem olyan síremlékeket is, amelyek alatt nem nyugszik a megnevezett hősi halott. Az ilyen síremlékeket azonban a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény értelmezése szerint szintén hősi emlékhelynek tekintjük. Az adattár tartalmazza ezeken kívül olyan katonák sírhelyeit is, akik túlélték az első vagy a második világháborút, és így nem minősülnek hősi halottnak, hanem az 1868. évi XL. törvénycikk, vagy az 1939. évi II. törvénycikk alapján „hadviselt”-nek számítanak – azaz olyan katonaszemélynek, akik a harctéren nyújtott helytállásukért magasabb kitüntetésben részesültek, mivel önként vagy hadkötelezettségből, fegyverrel vagy fegyver nélkül teljesítették honvédelmi kötelezettségüket.
A katonaszemélyek sírhelyeinek adatai mellett lehetőség szerint próbáltuk feltárni az ott nyugvó katona életútját és személyes adatait, amennyiben ezt megfelelő források támasztották alá. Egyes személyek esetében részletes levéltári anyagokra lehetett alapozni az életutat, vagy könyvtári forrás is rendelkezésre állt. Nagyon sokaknál pedig csak a síremlékek feliratai és a Nagyerdei Köztemető Temetőfőkönyvének bejegyzései adtak némi információt.
A most közzétett adattárban szereplő, a Köztemetőben védett katonai parcellákon kívül nyugvó hősi halottak, kitüntetett katonák, egyéb katonaszemélyek és a háborúk polgári áldozatainak emléke előtt minden évben a Magyar Hősök Napja és Halottak Napja előtt teljesítünk tiszteletadást, szervezeti és anyagi lehetőségeinkhez mérten a leginkább gondozásra szoruló sírok és síremlékek karbantartásával, sírkörnyezetük ápolásával.
Véleményem szerint minden magyar katona emlékét meg kell őrizni, aki a törvény szerint cselekedve Magyarország területi integritását védte, és idegen, megszálló hadseregek elleni harcban adta életét a hazájáért, akármelyik államhatalom hadseregében is harcolt.
Néhány példa a Nagyerdei Köztemető védett parcelláin kívül található hősi sírokra
és kitüntett katonák sírjaira, amelyek 2020 és 2025 között kerültek azonosításra
1. ifj. Hamar Sándor honvéd (1913. 03. 23 – 1944. 10. 09.)
ifj. Hamar Sándor honvéd (1913. 03. 23 – 1944. 10. 09.) síremléke a Debreceni Köztemető XXIII. tábla 8. sír 4.15. sírhelyén
Fotók: Kanalas Péter t. szkv. MH 2. TVE 3. HTI, 2025. 10. 22.
Második világháborús hősi halott síremléke. A kettős sírhely betonnal szegélyezett és talajszinten le van fedve szintén betonból készült borítólapokkal. A síremlék betonból készült, téglalap alapú álló hasáb, ami derékmagasságig ér. A sírkő jobboldali részén fehér márványtáblára vésték fel hősi halála tényét. A sírkő bal oldali fele dombormű-szerűen kiöntött nőalak, amely egy amforára hajol és zokog. A sírkő bal szélére erősítették fel fényképét. A sírhely állapota felmérésekor elhanyagolt volt.
A sírkő feliratai szerint szüleivel és testvérével egy sírban nyugszik ifj. Hamar Sándor honvéd, aki 1944. október 9-én halt hősi halált Kisköre térségében. Édesapja neve Hamar Sándor (1889-1949) egykori városi elöljáró, édesanyja Harangozó Juliánna (1890-1978). ifj. Hamar Sándor 1913. március 23-án született Debrecenben. 1944. május 27-én kötött házasságot Kereskényi Gizellával (1920).[9] Elhunyt 1944. október 9-én. Halál oka: elvérzés.[10]
A sírhely megváltása 2006. december 31-én lejárt, a sír felszámolható. Felmérésekor a temetkezési cég által elhelyezett figyelmeztető cédula volt a sírkőre ragasztva.[11]
A hősi halott katonai szolgálatának adatfeltárása további kutatómunkát igényel.
2. bonyhádi Perzcel Dénes m .kir. vezérőrnagy (1853-1933. 12. 25.)
Bonyhádi Perczel Dénes m. kir. vezérőrnagy (1853. - 1933. 12. 25.) fejfája a Debreceni Köztemető X. tábla 2. sor 94. sírhelyén
Képek: Bota Balázs t. szkv. MH 2. TVE 3. TVZ. 2024. 10. 15.
A sírhant nincs lefedve. Egy egyszerű fejfa jelölte az első világháborús hadviselt nevét, de az időközben eltűnt a sírhelyről. A sír helyileg a Nagyerdei Köztemető X-es parcellájának 2. sorában található, a 94. sírhely a sorban. A sírt nem gondozzák, nem is látogatják.
Perczel Dénes 1853-ban született. Édesanyja Barankay Elvira, édesapja Perczel Béla volt, felesége Hipp Flóra. Nagybátyja Perczel Mór, 1848/49-es honvéd tábornok. Pályája kezdetén a kereskedelmi tengerészet tisztje volt, onnan került a katonasághoz. Első csapatteste a Székesfehérváron állomásozott cs. és kir. 10. huszárezred volt. A méneskarhoz az 1880-as években került. 1908-ban az Ausztriai császári Ferenc József Rend tagja lett, a lovagkeresztesek táborát erősítette.[12] Ekkor már alezredes volt. Az első világháború idején már méneskari ezredes a 2. hadsereg hadtápparancsnokságánál szolgált. 1918-ban nyugállományba vonult, és Debrecenben telepedett le. Lóversenyeken, ünnepségeken a háború után is részt vett. 1933. december 25-én halt meg tüdőgyulladásban.
Mivel a Nagyerdei Köztemetőt 1932-ben nyitották, nagyon valószínű, hogy őt már eleve oda temették el. Személyének tényét az alábbi források erősítik meg:
- Perczel Dénes előléptetéséről szóló határozat.[13]
- Perczel Dénes kitüntetése 1915-ben.[14]
- Perczel Dénes gyászjelentése és életútjának rövid összefoglalója.[15]
- A Perczel család első világháborúban harcoló tagjairól szóló újságcikk.[16]
- Perczel Dénes ny. vezérőrnagy halotti bejegyzése.[17]
3. ifj. Bakay Szilárd m. kir. honvéd főhadnagy (1920 - 1992) és v. Bakay Szilárd m. kir. altábornagy, poszt. vezérezredes (1892 - 1947)
ifj. Bakay Szilárd m. kir. honvéd főhadnagy (1920 - 1992) sírja és
v. Bakay Szilárd m. kir. altábornagy poszt. vezérezredes (1892 - 1947) emlékjele
a Debreceni Köztemető XXI. tábla 2. sor 2. sírhelyén.
Képek: Nagy Richárd t. fhdgy. MH 2. TVE 3. HTI. 2024. 08. 09.
A sírhely betonszegéllyel van körülvéve. Sírköve hasáb alakú, betonból készült, jobb felső széle kereszt formájú, rajta pálmaág dombormű. Fehér márványtábláján vésték fel ifjú Bakay Szilárd m. kir. főhadnagy édesanyja és szülei, tessthali Jordán János cs. és kir. vőrgy. és felesége nevét, akiket itt helyeztek végső nyugalomra.
Ifj. Bakay Szilárd (1920-1992) m. kir. honvéd főhadnagy második világháborús hadviselt tiszt. Édesapja v. Bakay Szilárd m. kir. altábornagy (1892-1947), édesanyja Jordán Margit. 1945. márciusában esett hadifogságba az Észak-Dunántúlon. Fogságát a Szovjetunióban töltötte az OSZSZSZK, Szverdlovszki területén, a Kapriniszki 504. sz. hadifogolytáborban.[18] Családját 1945 után meghurcolták. Katonai pályafutása további kutatást igényel.
A sírkő emléket állít édesapjának, v. Bakay Szilárd m. kir. altábornagynak is (Bp., 1892. szept. 8. – Sopronkőhida, 1947. márc. 17.), akit pályája kezdetén 1912-ben a Wiener Neustadt-i akad.-n gyalogos hadnaggyá avattak. Az első világháborúban bevonult a cs. és kir. 44. gyalogezredhez, a háború idején századosi rendfokozatot szerzett.
1921–22-ben elvégezte a Hadiakadémiát. Különböző vezérkari beosztások után 1933. ápr. 1.-1933. szept. 15. között Belgrádban és Athénben, 1934. jan. 1.-1939. máj. 1. között Szófiában katonai attasé.
1940-ben tábornokká lépett elő, 1939–1942 között a 27. gyalogos dandár, ill. könnyű hadosztály parancsnoka. 1942. okt. 1-jén altábornagyi rendfokozatot ért el. 1943. máj. 15. – 1944. júl. 2. között a III. hadtest parancsnoka, majd rövid ideig a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék elnöke.
1944. aug. 1-jén a bp.-i I. hadtest élére került, a kiugrási kísérlet egyik kulcsfigurája volt. Ezért a németek 1944. okt. 8-án elrabolták, Mauthausenbe szállították, ahonnan csak 1945 nyarán tért haza. A Honvédelmi Minisztérium igazoló bizottsága igazolta és nyugállományba helyezte.
1946 elején a szovjet hatóságok letartóztatták és otthonából elhurcolták. Kivégezték Sopronkőhidán 1947 március 17-én.[19]
Kitüntetései: III. osztályú Vaskoronarend kardokkal, III. osztályú Katonai érdemkereszt kardokkal, Ezüst katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján kardokkal kétszer, Bronz katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján kardokkal, Károly-csapatkereszt, II. osztályú Porosz vaskorona rend.[20]
Utóirat: Köszönet és elismerés illeti a Debreceni Köztemető hadisírjainak és hősi emlékeinek felkutatásában, gondozásában és a hősi halottak, háborús polgári áldozatok emlékének megőrzéséért velem dolgozó minden egyes kollégámat, kolléganőmet, akik 2015 és 2025 között részesei voltak ennek a nemes feladatnak. Köszönet nekik: Szemők Zoltán, Papp Zsófia, Nagy Richárd, Fácska Bettina, Kanalas Péter, Berényi Gergely, Terjék Ádám, Dr. Polgár Dávid, Bota Balázs, Barna Ferenc, Kocsis Roland, valamint a többieknek, akik, ha csak pár napra is, dolgoztak hősi halottak emlékezetéért…
[1] Váci Mihály: Te bolond. Forrás: "Új Írás" folyóirat 1965. 3. sz. 334. oldal. Új Írás Repertórium, 1961-1973, Budapest. NPI.
Közzétéve: https://mek.oszk.hu/00000/00039/html/uj_iras-v.htm
Lekérdezve: 2026. 01. 25.
[2] Debreceni Militárium – Debrecen katonai temetői, katonai emlékhelyei. Őrváros Debrecen Közalapítvány, Debrecen 2019-2022.
Közzétéve: https://gis.erda.hu/erda/html/projects/militarium/index_hu.html
Lekérdezve: 2026. 01. 25.
[3] 41/2021. (VIII. 13.) HM utasítás a hadisírgondozással kapcsolatos ágazaton belüli feladatmegosztásról és az azzal összefüggő pályázati tevékenységről, 4. §.
[4] Az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár Könyvtárának honlapja - Veszteségkutatás oldal.
Közzétéve: https://www.bocskaikonyvtar.hu/vesztesegkutatas
Lekérdezve: 2026. 01. 25.
[5] 56/2023. (XII. 21.) HM utasítás 3. § (2) bekezdés b) pont; 50/2024. (X. 31.) HM utasítás, 2. § (1) bekezdés.
[6] Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Városüzemeltetési Főosztály, Zöldterületi Osztály mint a Nagyerdei Köztemető tulajdonosa képviselőjének adatközlése a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetének (HTBK DSZ) „Elfeledett emlékezet“ Háborús Kegyeleti Kutatócsoport kutatásvezetője és a „Debrecen Őrváros“ Közalapítvány Kuratórium elnöke részére, 2022. január 18.
[7] Debreceni Militárium – Köztemetői hadisírok weblap, térképes kereső.
Közzétéve: https://dkthmap.erda.hu/?language=hungarian
Lekérdezve 2026. 01. 25.
[8] Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Városüzemeltetési Főosztály, Zöldterületi Osztály, mint a Nagyerdei Köztemető tulajdonosa képviselőjének adatközlése a HTBK Debreceni Szervezetének „Elfeledett emlékezet“ Háborús Kegyeleti Kutatócsoport kutatásvezetője és a „Debrecen Őrváros“ Közalapítvány Kuratórium elnöke részére, 2022. január 18.
[9] Forrás: Debrecen sz. kir. tjv. polgári születési anyakönyve, 782/1913. sz. bejegyzés. Jelzet: HU-MNL-HBML-XXXIII.1.a.-18.-a-52; és Debrecen polgári házassági anyakönyve 429/1944. sz. bejegyzés. Jelzet: HU-MNL-HBML-XXXIII.1.a.-18.-b-61. MNL HBVL Hajdúböszörményi Fióklevéltára.
Közzétéve a FamilySearch honlapon.
[10] Forrás: Debrecen sz. kir. tjv. polgári halotti anyakönyve, 43/1944. sz. bejegyzés. HU-MNL-HBML-XXXIII.1.a.-18.-c-74, MNL HBVL Hajdúböszörményi Fióklevéltára. Közzétéve a FamilySearch honlapon.
[11] Forrás: Debreceni Köztemető, Temetőfőkönyv, AKSD Temetkezés Debrecen.
Közzétéve a temeto.envimap térképoldalon (debrecenikoztemeto.hu).
[12] Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára - 34. évfolyam, 1915. Budapest, 1915. p. 43. Közzétéve az Arcanum honlapon.
[13] Forrás: Honvédségi Közlöny, Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára – Személyes Ügyek, 1914, 41. évf. 18. szám. Közzétéve az Arcanum honlapon.
[14] Forrás: Honvédségi Közlöny, Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára – Személyes Ügyek, 1918, 45. évf. 58. szám. Közzétéve az Arcanum honlapon.
[15] Forrás: Magyarság, 1933, 295. szám. Közzétéve az Arcanum honlapon.
[16] Forrás: Dunántúl, 1915, 5. évf. 84. szám. Közzétéve az Arcanum honlapon.
[17] Forrás: Debrecen polgári halotti anyakönyve, 1980/1933 sz. bejegyzés. MNL HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára. Közzétéve a FamilySearch honlapon.
[18] Forrás: MNL OL, Szovjet táborok magyar foglyai. Jelzet: HU MNL OL X 10874. Hyperlink: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai
[19] Életútja forrásai: Temesvári Jenő tanulmányai. Hivatkozások: https://temesvarijeno.blog.hu/2013/09/09/vitez_bakay_szilard_altabornagy_elete_i_resz; https://temesvarijeno.blog.hu/2013/09/22/vitez_bakay_szilard_altabornagy_elete_iii_resz_1939-1945-os_evek; https://temesvarijeno.blog.hu/2013/09/26/vitez_bakay_szilard_altabornagy_elete_iv_resz_utolso_evek_1945
[20] Forrás: Vitézek Albuma. Merkantil kiadó, Budapest 1939. p. 151.