A kiegyezés után 1868-ban megszületett XLI. törvénycikk a honvédségről és a XLII. törvénycikk a népfelkelésről teszi lehetővé a Magyar Honvédség megszervezését. Az országot hat, majd 1871-től hét honvédkerületre osztották. A törvény 82 honvédzászlóalj szervezését rendelte el. Egy honvéd gyalogos zászlóalj egy törzsből és négy századból állt. Kezdetben csak a törzsek alakultak meg. 1872 végére felszámolták az összes határőr gyalogezredet, ezekből is honvéd zászlóaljakat alakítottak. A honvéd gyalogság létszáma 1873-ra elérte az 150 000 főt.
Ekkor Debrecenben az I. honvédkerülethez tartozó 46. észak-bihari zászlóalj állomásozott. A hajdú-szabolcsi, szintén az I. honvédkerülethez tartozó 42. zászlóalj pedig Nagykállón volt elhelyezve.[1]
1874-ben a 46. zászlóalj parancsnoka vecseklői Stoffer József lett.
(Nevét ma már csak a Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek felsorolása között találjuk meg: Stoffer József, vecseklői (vezérőrnagy) 1833-1903. )[2]
1886-ban a gyalogsági zászlóaljakat féldandárokba szervezik.
Forrás: Rendeleti közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 13. évf. 16. szám 1886. június 2. 115, 123, és u .e. R.K. mellékletén
A féldandárok felépítése a következő volt:
- törzs
- 3 vagy 4 tábori zászlóalj
- háborúban 1 pótszázad
Debrecenben a 3. féldandár alakul meg 4 tábori zászlóaljjal:
- debreceni 46. zászlóaljból
- időközben Debrecenbe került 42. zászlóaljból
- Karcagon állomásozó 47. nagykunsági zászlóaljból
- Zilahon állomásozó 45. szilágysági zászlóaljból.
Forrás: Rendeleti közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 13. évf. 16. szám 1886. június 2. 115, 123, és u .e. R.K. mellékletén
A féldandár parancsnoka Becsey Antal alezredes, a 46. zászlóalj parancsnoka lett.
Forrás: Rendeleti közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 13. évf.17. szám 1886. június 2. 125. p.
1890-ben a féldandárokat ezredekké szervezik át. Létrejön a debreceni 3. honvéd gyalogezred.
Forrás: Rendeleti közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 17. évf 53. szám 1890. szeptember 6. 341-342 és ezen R.K. melléklete
Felépítése: ezredtörzs és 4 tábori zászlóalj. Időközben a 47. nagykunsági zászlóalj is Debrecenbe került. Azaz már 3 zászlóaljat kellett elhelyezni. A negyedik tábori zászlóalj Zilahon maradt.
Forrás: Rendeleti közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 17. évf 53. szám 1890. szeptember 6. 341-342 és ezen R.K. melléklete
Az ezred parancsnokává Petrovits Vazult a 8. honvéd gyalogezred alezredesét nevezték ki.
Forrás: Rendeleti közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 17. évf. 56. szám 1890. szeptember 22. 349. p.
Debrecennek egyre nagyobb gondot okozott a folyton emelkedő létszámú katonaság elhelyezése. A honvéd gyalogság mellett itt volt a cs. és kir. 39. gyalogezred egy zászlóalja, és hadkiegészítési központja. Emellett honvéd, valamint cs. és kir. lovasszázadoknak is helyet kellett adni a városban.
A Debreczen-Nagyváradi Értesítő 1887. július 3-án megjelent száma a következőket írja:
„Olvassuk a helybeli lapokból, már 3 honvédzászlóalj van elhelyezve városunkban. Igaz. Dehol? És minő épületben? Először is roppant távol egymástól s kettő oly messze a város közepétől, hogy áldozatnak kell tekinteni, az azokba való kivándorlást. Az épületek laktanyák ugyan, de csak olyan „fiók” félék, amelyekben az állandó századok csekély létszáma csak elvan valahogy, de ha őszi vagy tavaszi gyakorlat van, akkor hajtják s rátukmálják a szegény katonákat a még szegényebb adófizetőre mégpedig oly szabálytalanul, hogy egy házhoz egy ágyra két bakát is betuszakolnak…
Az adózó polgároknál volt, amint tudjuk, most is elhelyezve körülbelől 1 200 honvéd, mégpedig egy csapat a Czegléd utczai temető környékén, egy csapat a czigány-soron, egy csapat a huszárlaktanya, egy csapat a Hatvan utczai temető körül, szóval körös-körül volt a város honvéddel, s ki gondolna azzal, hogy ezen intézkedés következtében, a szegény bakának igen kevés idő jut a pihenésre; az álom pedig annak, aki 10—11 órát gyakorol, nagyon szükséges, hát ha még a be- és kivonulás 1—1, tehát összesen 4 órát vesz igénybe.”[3]
Azaz égetően szükség volt új laktanyák építésére.
A Debreczen-Nagyváradi Értesítő 1890. november 30-án megjelent száma már arról számol be, hogy a tervek szerint 1891-ben kezdődne a honvéd gyalogsági laktanya építése, amit a következő évben be is fejeznének.[4]
1893. január 03-án megtörtént a honvéd gyalogsági lakatanya épületének átadása, a 3. honvéd gyalogezred birtokba vehette új kaszárnyáját.[5]
Kép forrása: Debreceni Városi Könyvtár Fotótára
[1] Barczy Zoltán: A királyért és a hazáért: a m. kir. honvédség szervezete, egyenruhái és fegyverzete 1868-1918; Budapest: Corvina, 1990. 16-27. p.
[2] http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
[3] Debreczen-Nagyváradi Értesítő 45. évf. 27. sz. 1887. júl. 3. 1. p.
[4] Debreczen-Nagyváradi Értesítő 48. évf. 49. sz. 1890. nov. 30. 2. p.
[5] Papp József: Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950. In Hajdú Bihar Megyei Levéltár közleményei 23./ szerk Radics Kálmán. Debrecen, 1997. 103. p.