Az első világháború idején a korabeli újságokban gyakran emlegették őket debreceni 16. huszárezredként, bár csak 1883-ig állomásoztak a városban. Azonban az ezred huszárezreddé alakulásától, azaz 1873-tól hajdúsági és bihari fiúk alkották a legénység magvát.
Az ezred rövid története:
1798. április 26-án megalakult a 13. dragonyosezred (a 14-es és 37-es dragonyosezred egy-egy osztályából, amelyet még két osztálynyi francia szolgálatból átszökött huszárral egészítettek ki)
1802-től 6. könnyűlovas ezred
1851-től 10. ulánusezred
1883. október 1-jétől császári-királyi 16. huszárezred
A huszárezred hadkiegészítési területe:
1873-75-ig: 37. 39. 65. gyalogezredek hadkiegészítési területe (Nagyvárad, Debrecen, Munkács)
1875-1883-ig: 37. 39. 68. gyalogezred hadkiegészítési területe (Nagyvárad, Debrecen, Szolnok)
1883-1889-ig: 33. 37. 39. gyalogezredek hadkiegészítési területe (Arad, Nagyvárad, Debrecen)
1889-től a 7. temesvári hadtest hadkiegészítési területe (Nagyvárad, Debrecen, Békéscsaba, Arad, Szeged, Temesvár, Nagybecskerek, Karánsebes)
Pótkerete:
1873-1893-ig: Nyíregyháza
1893-1900-ig: Budapest
1900-1918-ig: Debrecen
A huszárezred állomáshelyei:
1872-1882-ig: Debrecen
1882-1888-ig: Czernowitz
1888-1893-ig: Rzeszów
1893-1908-ig Budapest
1908-tól törzs: Marburg, 1. osztály: Graz, 2. osztály Radkersburg
Ezredtulajdonosok
1850-től: Clam-Callas lovassági tábornok
1891-től gróf Üxkull-Gyllenband lovassági tábornok
Forrás: kituntetes.webnode.hu
1917-től Zita magyar és cseh királyné, osztrák császárné
Forrás: kituntetes.webnode.hu
Első világháborús történetük:
- Az első világháború idején a császári és királyi 2. lovashadosztály (Pozsony) 3. lovasdandár (Marburg) kötelékében indult az orosz frontra. 1914. augusztus 5-től kezdték meg a felvonulást, Sokalnal gyülekezett. A hadosztály feladata: Wladimir Wolinskij—Kowel irányába Tartaków—Lokaczyn—Stochod folyó és a Bug folyó között kell előretörnie és a Cholm—Kowel—Luck-i vasúti vonalig felderítenie. A felderítés célja a nagy gyalogsági seregtestek megállapítása.
- Augusztus 15-én lépik át a határt, Wladimir Wolinskijnál esnek át a tűzkeresztségen. A beásott orosz gyalogság elleni lovasroham sikertelenül végződött, de az Augusztus 21-én vívott turynkai ütközetet már sikeresen zárták. Szeptemberben a 4. hadsereg bal szárnyát biztosítják.
- Az 1914 októberétől meginduló őszi hadjáratban a 4. hadsereg kötelékében harcoltak, sikerült előrenyomulniuk egészen a San-ig. Októberben az 1. hadsereg és a német 9. hadsereg visszavonulását támogatják, novemberben az oroszok előretörését kell megakadályozniuk, Jaworzniknél állóharcra rendezkednek be. A huszárok lóról leszállva a védelmi állásokban vannak. December közepétől az 1. hadsereg előtt nyomulnak kelet felé, majd Nida mellett folytatnak védelmi harcokat.
- 1915 januárjában a ló nélkül maradt huszárokból gyalogosztagokat szerveznek. Az ezredek gyalogosztagai állandóan erősebbek lesznek. Már a pótszázadtól is kapnak ló nélküli huszárokból álló pótlásokat, géppuskákkal is felszerelik őket. Fokozatosan ezek az alakulatok képviselik a gyalogharcban a lovashadosztály tűzerejének csaknem a felét. 1915 tavaszán megindult a galíciai tavaszi hadjárat, melynek célja volt az orosz seregek kiszorítása a Monarchia területéről. Május közepéig az orosz csapatokat a San vonaláig szorítják vissza. A 2. lovashadosztály két lovasdandára egymástól elkülönülten harcolt. A 3. lovasdandár, benne a 16. huszárezreddel az előrenyomuló 1. hadsereg jobb szárnyán sikertelenül próbált meg előrenyomulni.
- 1915 júliusában Rudniknál ismét egyesült a két dandár. Lublintól délre egy ideig arcvonalban volt, majd a Varsó ellen indított támadásnál alkalmazták őket.
- 1915 őszén Pripiatji-mocsarakban harcolnak, azon a helyen, melyet az osztrák-magyar hadvezetőség gyalogos hadviselésre alkalmatlannak talált.
- Decemberben Volhíniában a Strypa mellett, Kolkitól keletre volt állásban.
- 1916 január elején a 2. lovashadosztályt Monasterzyska környékére, a Buczacz-i hídfő közelébe irányították. Februártól megindult a hadosztályok átszervezése, a huszárszázadok gyalogos lövészszázadaiból lövészosztályokat szerveznek. Az I. lövészosztály a 6. és 16. huszárezred két-két lövész századából alakult meg.
- 1916 nyarán Buczacz körüli védelmi harcokban, majd a Baryszka mentén, Puzniki és Nizniov körüli harcokban vettek részt. Ősszel Kövess vezérezredes által vezetett 3. hadsereghez kerülnek át. Felváltották az állásban levő német csapatokat, Halicz-i Dnjeszter-hídtól a Kozina—Dubowce-vonalig. Október végétől a 3-as, 16-os huszárokat és az 5-ös ulánusokat, valamint a 16. lovasdandárt a Hadfy-csoport alá rendelték, Halicz környékén folytatnak állásharcokat.
- 1917 júniusában meginduló Kerenszkij-offenzíva a lovascsapatok közül először a Halicztól délre levő hadosztályt érintette. Az immár gyalogosított huszárok ezekben a harcokban jelentős szolgálatot tettek a tőlük északra lévő csapatoknak. Az ellentámadás során kezdetben tartalékként nyomultak előre, majd augusztus 2-án Czernovitz közelében már támadásra indultak a Hlinitzától keletre levő magaslatok ellen.
- Novemberben Bojan északi részétől keletre újból az arcvonalba került a hadosztály. A felváltás után a Rarancze és a Pruth közötti állások egész terjedelmükben, 15 km hosszan a 2. lovas-hadosztály alá tartoztak.
- Február végén a 2. lovashadosztály Rakitnánál átlépte a besszarábiai határt, és a fegyverszüneti szerződés értelmében a visszavonuló románok mögött Lipkany-Brzezany vonaláig nyomult előre.
- Innen március 15-én Odessza környékére szállították, karhatalmi célokra (vasútbiztosítás, a lakosság lefegyverzése, gabonabegyűjtés stb.) megalakított Keleti hadsereg kötelékében maradt. A csapatok 1918 novemberében vonultak ki Ukrajnából, és a huszárezredek fárasztó menetelés után bevonultak póttesteikhez.
Az első világháború idején kiadott veszteséglistákban összesen 548 adatsort találunk Hajdú és Bihar vármegyéből származó 16. közös huszárezred katonáinak adataival. Köszönet Ilyés Imre nyá. r. alezredes, ömt őrnagy veszteséglajstromokat feldolgozó munkájáért (Ilyés Imre Csaba: Veszteséglajstromok feldolgozása - Feldolgozott megyék: Bereg, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Szatmár vármegye).
Közülük:
Születési hely:
Elhalálozás ideje:
Hadifogság helyei:
Források:
- A cs. és kir. 3. számú „Gróf Hadik”-huszárezred története. Készült az ezred emlékbizottságának megbízásából. Budapest, Stádium Rt., [1931 után]. (magyarezredek.hu)
- Szakonyi Lajos – Markó Árpád et al.: A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Budapest, Reé, 1936. (magyarezredek.hu)
- Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegsmarine 1914 (Wien, 1909,1914) (hungaricana.hu)
- Mittheilungen des k.u.k. Kriegs-Archivs - Supplement. Geschichte K. und K. Wehrmacht 3/1. (1901) (arcanum.hu)
{fastsocialshare}