Vitéz bulcsi Jánky Kocsárd vezérezredes (1868-1954), egykori M. Kir. Honvédség vezérkari főnök sírhelyének rendbetétele és megkoszorúzása Debreceni Köztemető XV/5 táblájában Hősök Napjára 2018. május 24-én a DSZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola 9/a, 10/a osztályos tanulóival, Farkas Gábor százados az MH KIKNYP 2. Katonai Igazgatási Központ beosztott tisztje szervezésében.
Bulcsi Jánky Kocsárd 1868. február 11-én született Déván, Hunyad vármegyében. A bécsújhelyi katonai akadémián tanult. 1889. augusztus 18-án hadnagyként a császári és királyi 1. huszárezredhez került. 1896-98- ig a bécsi császári és királyi hadiiskolának hallgatója s miután ezt kiváló eredménnyel elvégezte, beosztották a vezérkarhoz. Eleintén a császári és királyi 12. közös lovasdandár vezérkari tisztje, majd később a szegedi II. honvédkerületi parancsnokság vezérkari osztályán volt. 1900. november 1-én mint kapitány csapatszolgálatra vonult be a császári és királyi 8. közös huszárezredhez, 1903. március végén a vezérkari testületbe való átvétel mellett a kassai III. honvédkerületi parancsnoksághoz helyezték át. 1909 tavaszán a Temesváron újonnan szervezett 1. lovashadosztály vezérkari főnöke lesz, majd őrnaggyá, 1911. áprilisban pedig Frank Liborius gyalogsági tábornok, hadseregfelügyelő szárnysegédévé nevezték ki. 1913. november 1-én ismét csapatszolgálatra vonult be, régi ezredéhez, az 1. közös huszárezredhez. Néhány nappal a világháború kitörése előtt,
1914. július 24-én a császári és királyi 4. huszárezred parancsnoka lett s ezrede élén két éven át harcolt a Nagy Háborúban. 1916. augusztus végén, a románok hadüzenete után Erdélyben egy népfölkelődandár parancsnoka lett, majd később a pozsonyi katonai parancsnokság vezérkari főnöke, majd az I. hadsereg lovaskiképzőcsoport parancsnoka. A háború utolsó évében, 1918. április 2-án a 31. gyalogdandár, azután május 21-én a 6., később az 1. számú lovasdandár parancsnokává nevezték ki. Mint lovasdandárparancsnok a Piave torkolatánál sikeresen harcolt. Részt vett a júniusi nagy támadásban is, átkelt a megáradt Piavén és elfoglalta Caposile-t.
1919. szeptember 19-től a Duna és Tisza közötti hadosztálynak, később a szegedi katonai körletnek, illetve vegyesdandár parancsnoka volt. 1922. október 25-én a honvédelmi minisztérium VI. csoportjának főnökévé, majd később ugyancsak ebben a minisztériumban katonai főcsoportfőnökké nevezték ki. 1920. augusztus 1-én tábornok, majd 1922. január 1-én altábornagy lett.
Kitüntetései:
- Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
- 2. és 3. osztályú Vaskorona-rend
- Lipótrend lovagkeresztje
- katonai érdemkereszt
- ezüst és a bronz katonai érdemérem, valamennyi a hadidíszítménnyel és kardokkal
- Károly-csapatkeresztet
- Vörös Kereszt tiszti díszjelvényéi
- német vaskereszt
{Loadgallery_wd gallery_type=thumbnails theme_id=1 gallery_id=6 sort_by=order order_by=asc show_search_box=0 search_box_width=180 image_column_number=5 images_per_page=30 image_title=none image_enable_page=1 thumb_width=180 thumb_height=90 thumb_click_action=undefined thumb_link_target=undefined popup_fullscreen=0 popup_autoplay=0 popup_width=800 popup_height=500 popup_type=fade popup_interval=5 popup_enable_filmstrip=1 popup_filmstrip_height=70 popup_enable_ctrl_btn=1 popup_enable_fullscreen=1 popup_enable_info=1 popup_info_always_show=0 popup_enable_rate=0 popup_enable_comment=1 popup_hit_counter=0 popup_enable_facebook=1 popup_enable_twitter=1 popup_enable_google=1 popup_enable_pinterest=0 popup_enable_tumblr=0 watermark_type=none watermark_link=https://web-dorado.com} {fastsocialshare}