Hajdú-Bihar településein nagyon sok temetőben maradtak meg az első világháborúban hősi halált halt katonák sírjai. A régi Bihar vármegye megmaradt részén és a régi Hajdú vármegye falvaiban és városaiban lévő első világháborús katonai síremlékek között jellegzetes sírjelek állítanak emléket a hősi halott katonáknak, amelyek ennek a régiónak a korszakot idéző védjegyeivé váltak. Ezek lapos, hasáb alakú sírkövek, anyaguk beton, előlapjukon simára csiszolt műkő borítással, kettős kereszt és hármas halom alakú domborművel, 1914-1918 évszámokkal, valamint az eltemetett katona nevével, rendfokozatával, halálának idejével vésve. Alkotójuk egy hadviselt szobrászmester, v. Poroszlai/Preiszner János tűzmester, akinek életújtát e cikk törekszik feltárni.
Honi területen főleg a háborúban szerzett sebesülés vagy betegség következtében meghalt katonákat temették. Egy évszázad elteltével sajnos sok síremlék megsemmisült, napjainkra már elveszett. A sírkövek, amelyek egyben maradtak, változatos helyeken lelhetők fel a települések temetőiben, legyen szó működő temetkezési helyről vagy felhagyott temetőről.
Az ilyen típusú sírkövek keletkezésének előzménye volt, hogy az első világháború idején meghalt katonáknak az 1920-as években honvédelmi miniszteri rendeletre a községek és városok közköltségen maradandó sírjeleket állítottak. Bihar és Hajdú vármegyékben sok ilyen sírkő került a hősi halottak sírjaira. A teljesség igénye nélkül meg lehet említeni Biharkeresztest, Földest, Berekböszörményt, Bakonszeget, Magyarhomorogot, Komádit, Hajdúbagost, Sápot, Sárrétudvarit, Püspökladányt, Balmazújvárost, Hajdúböszörményt, Szerepet, Hajdúszovátot, Mikepércset, Sárándot, Monostorpályit, Bagamért, Létavértest.
Sáfrány Mihály népfelkelő síremléke Derecskén a Hajnal utcai református temetőben (ún. Kolompir temető). Ez a típuskő az elsők között készülhetett el ebben a formában, Preiszner János szobrászmester alkotásaként.
Kép: HTBK Debreceni Szervezet “Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport, 2020. 09. 10.
A kettős keresztes sírköveken megtalálható készítőjük neve és székhelye: “Preiszner J. Debrecen Rákóczy u. 13.” A településeken megtalált típusköveket ezért a hadisírok kutatói a készítőjükről Preiszner-féle sírköveknek nevezték el. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2016. évi hadisírok felújítására kiírt pályázatára nevező települések temetőiben sok ilyen sírjelet felújítottak, mert amelyik katonasíron ilyen sírkő volt, ott legtöbbször igazolhatóan hősi halott katonát helyeztek végső nyugalomra. Azóta kérdés a hadisírokat Hajdú-Bihar vármegyében kutatóknak, hogy ki is lehetett Preiszner János? Erre a kérdésre az első válaszokat Szikla Gergő úrnak, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára igazgató-helyettesének köszönhetjük, aki feldolgozta Derecske város első világháborús veszteségét, valamint más helyi települések katonaveszteségét kutatja. A levéltár őrzésében lévő, régi községi és városi iratokból derült ki, hogy Preiszner János az 1920-as és 30-as években Debrecenben dolgozó szobrászmester volt.[1] A települési elöljáróságok megrendelésére hősi halott katonáknak állított sírkövet készített a fentebb ismertetett formában. Az első ilyen sírkő egy derecskei katona, Sáfrány Mihály népfelkelő sírjára készült, aki 1917. június 5-én hunyt el. Sírja mai napi megtalálható a derecskei Hajnal utcai régi református temetőben, ami egy felhagyott temetkezési hely. A sírkő formatervezettsége sikeresnek bizonyult, motívuma szép. Tucatnyi más város és község is rendelt ebből a típuskőből.
Dobozi Károly honvéd sírja a Hajdúszoboszlói Köztemetőben (korábban Vénkerti Református Temető). A síremléket 2017-ben a HM HIM anyagi támogatásával állították újra.
Kép: HTBK Debreceni Szervezet “Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport, 2018. 11. 18.
Azonban több információ is kiderült Preiszner János szobrászmesterről. A fellelhető források alapján egy hadviselt katona és mesterember életútjának elemei kerülnek napvilágra.
vitéz Poroszlai/Preiszner János (1885-1944)
Ki volt ő?
Újpesten született 1885. október 4-én, Preiszner János József néven. Édesanyja Baczina Anna, édesapja Preiszner József volt.
Preiszner János születéséről szóló bejegyzés
Forrás: Újpesti Római Katolikus Egyházközség keresztelési anyakönyve, 550/1885. sz. bejegyzés. Közzétéve a Familysearch honlapon
Iskoláit Budapesten végezte, a Községi Iparrajziskolában szobrászatot tanult.
Házassága
Preiszner János 1913. szeptember 20-án kötött házasságot Weinberger Viktóriával. Ebben az időben Budapesten a VIII. kerületben lakott a Baross utca 124. szám alatt. Foglalkozása gyári üzletvezető volt.
Preiszner János házassági bejegyzése
Forrás: Budapest VIII. kerület polgári házassági anyakönyve, 1183/1913. sz. bejegyzés. Közzétéve a Familysearch honlapon
Háborús évek
Az első világháborúban a cs. és kir. Adolf Edl von Kollarz nevét viselő 6. vártüzérezred kötelékében – helyőrsége: Komárom - harcolt, tartalékos tűzmester volt. Kitüntetései: I. és II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem, Károly-csapatkereszt.
Preiszner János háborús érdemei
Forrás: Vitézek Albuma. 324. oldal. Merkantil-Nyomda, Budapest, 1939.
A cs. és kir. 6. vártüzér ezred elektronikus adatlapja
Forrás: HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (Közzétéve a Magyar ezredek az I. világháborúban honlapján
1920-as, 30-as évek
Az első világháború után Debrecenbe költözött. A Degenfeld tér 2. szám alatt lakott. Szobrászként és sírkőfaragóként dolgozott. Műhelye Debrecenben a Rákóczi u. 13. szám alatt működött - az épület napjainkban már nem áll. A vármegyében számos első világháborúban elesett, vagy nem sokkal hazatérte után elhunyt katonának ő készítette el a síremlékét a 1920-as és 30-as években a községi és városi elöljáróságok megrendelésére. Több egyházi felekezet felkérésére is végzett szobrászmunkákat. 1929. augusztus 12-én nevét Poroszlaira változtatta, miután felvették a Vitézi Rendbe.
Preiszner János névváltoztatásáról szóló hivatalos közlemény
Forrás: Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny, 63. évf. 84. szám, 1929. Közzétéve az Arcanum honlapján
A 30-as években csatlakozott a Magyar Turista Egyesülethez, több szervezett kiránduláson, társadalmi eseményen is részt vett.
Utolsó évek
A II. világháború idején a hazakerült sebesült honvédek részére adományt juttatott. 1944-ben Debrecen polgármestere Schreiber Adolf és Friedländer József kőfaragó üzemének vállalati vezetőjévé nevezte ki.
A vezetői kinevezésről szóló cikk
Forrás: Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny, 78. évf., 232. szám, 1944. Közzétéve az Arcanum honlapján
1944. december 30-án halt meg Debrecenben.
Preiszner János halálozási bejegyzése
Forrás: Debrecen tj. szab. kir. város polgári halotti anyakönyve 3196/1944. sz. bejegyzés. Közzétéve a Familysearch honlapon
A debreceni Nagyerdei Köztemetőben temették el 1945. január 01-én a IX. tábla C oldali 1. sor 40. sírba. A sírt 2004-ben exhumálták/felszámolták, vitéz Poroszlai/Preiszner János földi maradványait a XXIV/C parcellában helyezték el, ahol a felszámolt sírokból áttemetettek nyugszanak és egy kő obeliszk emlékeztet a már nem létező sírokra.[2] Emlékét őrzi legnagyobb megmaradt alkotása, a m. kir. Gazdasági Akadémiák (Debrecen, Nagyvárad, Kassa) hősi halottainak emlékműve, rajta 96 fő gazdász hallgató neve, akik hősi halált haltak az első világháborúban, és vitéz Poroszlai/Preiszner János neve a műtárgyon.
Helye: DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma, 4002 Debrecen, Mezőgazdász u. 1.
Kép: HTBK Debreceni Szervezet “Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport, 2022. 05. 16.
A hadviselt szobrászmester, v. Poroszlai/Preiszner János tűzmester életújtának adatfeltáró munkáját Berényi Gergely MA történelem szakos bölcsész, az egri Eszterházy Károly Egyetem hallgatója végezte el.
[1] Szikla Gergő: Derecske I. világháborús hősi halottai és hősi emlékei. In.: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXV. 190-191. oldal. Kiadó: MNL HBML, Kapitális Kft. Nyomda. Debrecen, 2018.
[2] Forrás: Nagyerdei Köztemető Temetőfőkönyv. AKSD Kft. Temetkezés