A Bocskay hajdúezred a névadományozást követően új parancsnokot kapott Zákányi Győző ezredes személyében, aki sokat tett ezred és a debreceni társadalom kapcsolatainak erősítéséért.
A magyar királyi 11. honvéd gyalogezred 1922-től szerepel hadrendünkben, a debreceni 6. vegyesdandár részeként. Az egykori császári és királyi 39. debreceni gyalogezred hagyományait ez az ezred vitte tovább. Kratochvil ezredes Debrecenben a debreceni kerületi parancsnokság alá rendelten állította fel a 39. dandárt, amelynek keretében az egykori 39. gyalogezredre alapozottan, a volt ezredparancsnok, Klein László támogatásával és Lépes őrnagy vezénylete alatt újból felállította a (volt cs. és kir. 39.) debreceni gyalogezredet is.[1] Debrecen újjászervezett házi ezrede létrejöttekor még nem viselt nevet vagy hadrendi számot.[2]
A Magyar Királyi Honvédség felső vezetése a testületi szellem fokozása céljából 1930. március 01-jétől a honvédség csapattestei részére történelmi személyiségek neveit adományozta, így kapta meg az ezred Bocskai István nevét.[3]
Az ezred és a debreceni társadalom kapcsolatainak erősítése sokban köszönhető vitéz Zákányi Győző ezredesnek, a hajdúezred 1931-ben kinevezett új parancsnokának.[4] Ő rendszeresítette az ezrednap fényes külsőségek közti megünneplését, amit ekkortól az álmosdi csata, 1604. október 15. évfordulóján nagy nyilvánosság bevonásával tartottak meg.
A nagyszabású, egész napos ünnepség 1931-ben azzal kezdődött, hogy az ünnepnap előtti estén a helyőrségi zenekar zenés takarodóval és szerenádokkal tisztelgett a város népe, illetve Vásáry István polgármester, Hadházy Zsigmond főispán, vitéz Sipos Árpád altábornagy, vegyesdandárparancsnok és Zákányi ezredparancsnok előtt. Másnap reggel zenés ébresztővel járták körül a várost, majd ünnepi istentiszteletek következtek. Ezt követte ünnepélyes díszkivonulás és a karpaszományosok ünnepi eskütétele. Ezután került sor az ezredparancsnok kezdeményezésére létesült Bocskay-szoba felavatására a hajdú-laktanyában (korábbi nevén Pavillon, ekkor használt nevén Bocskay-laktanya). Végül a Kálvin-téri emlékkert Bocskay-szobrának megkoszorúzásával és Vályi-Nagy Géza százados, katonaköltő erre az alkalomra írott versének szavalatával és a karpaszományos dalárda előadásával zárult az ünnepi eseménysorozat.[5]
A Bocskay-szoba kialakítása és Bocskay fejedelem kultuszának erősítése rendhagyó kezdeményezésként megmozgatta az ezred tisztikarát és legénységét egyaránt. Az önkéntes adományokból és munkából szerveződött kiállítótér létrehozása nemcsak a hazafias érzések megmozgatását, hanem a közösség összekovácsolásának fokozását is célozta. Az ezred öntudatát építendő, közülük mindenkinek ismernie illett Bocskai és hajdúi szerepét a magyar történelemben. Az ezredparancsnok címerképekkel díszíttette a falakat, amelyeket Haranghy Jenő festőművész és Kozmann Leó, a Déri Múzeum akkori fotográfusa készített; a saját erőből összegyűjtött, történelmi ismereteket, emlékeket közvetítő gyűjteményi anyag mellé beszerezte Holló Barnabás Bocskay-lovasszobrának modelljét, amelyről Poroszlay János szobrászmester két szobrot készített a szoba és a tiszti étkezde számára, valamint Faragó Zoltánnal másolatot készíttetett a megyeháza Bocskay-portréjáról.[6]
Az ezredparancsnok Bocskay álmosdi emlékművének előkészítő bizottságában is tagságot vállalt, képviselve ezredét, és aktívan propagálta az emlékmű ügyének fontosságát. 
Nagy Sándor János szobrászművész kompozícióját 1934. október 14-én leplezték le, a nagy szabású, harangszenteléssel egybekötött avatóünnepségen dr. Szilágyi Lajos, Bihar vármegye főispánja mellett az ezredes mondta az ünnepi beszédet. Az ünnepség nyitányaként a debreceni Bocskai-hajdú ezred zenekara zenés ébresztőt játszott.[7] Az emlékmű megkoszorúzását követően az ezred díszszázada is tisztelgett a szoborcsoport előtt.[8]
A parancsnok debreceni ideje alatt a sportoktatás híveként támogatásával erősítette a honvédség és a Békessy Béla Vívóklub együttműködését.[9] A tiszteknek a klub működtetésében játszott, addig is jelentős többféle szerepének további támogatása mellett, pártfogásával a klub keretei között 1932-től ökölvívás tanulására is lehetőség nyílt, illetve az ezredparancsnok felszerelésekkel segítette a klubot.
1934-ben az ezred kötelékein belül felállította az ún. sportszázadot, amellyel célja a tehetségek, eredményes sportolók és a sporthoz értők kiemelése és fejlesztése volt, sport és testnevelés irányú továbbképzéssel a rendes katonai szolgálaton kívül. Az itt gyakorolható sportnemek az atlétika, torna, céllövés, ökölvívás, birkózás, labdarúgás, vívás és úszás voltak. Ezt is szívügyeként kezelte: maga is tanított, és felügyelte a század munkáját és fejlődését.[10]
A század a Nagyerdei Stadion megnyitó ünnepségsorozata keretében mutatkozott be:
1934. június 10-én „Katonai Sportnap” zárta az avatás ünnepi eseményeit. A nagyszabású katonai sportünnepélyen húszezer főnyi nézőközönség jelent meg – ekkora számú nézőközönség befogadására az új létesítmény még szűknek is bizonyult…
Képek forrása:
- Tolnai Világlapja, 1939. július 5. 41. évf. 27. szám, p. 4.
- Tolnai Világlapja, 1939. június 28. 41. évfolyam 26. szám p. 6.
- Zákányi Győző ex librise: Ónody Magdolna: Majdnem elfeledve. Nagy Sándor János alkotásairól. Miskolc, 2013. p. 78.
- Álmosd község honlapja – almosd.hu
- Tolnai Világlapja, 1942. június 17. 44. évfolyam, 24. szám, p. 6.
- Képkivágat az 1934. júniusi filmhíradóból, 539/1. bejátszás. Filmhíradók Online – filmhiradokonline.hu
- Bocskai szoba: A Magyarság képes melléklete (a XIII. évf. 234. számhoz), 1932. október 16. 42. szám
[1] Dr. Ravasz István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban 1914 – 1945. Arcanum.com
és Olysói Gabányi János gyalogsági ezredes: A katonai Mária Terézia-rend. (II.) Magyar Katonai Közlöny, 9. évfolyam, 1921. p. 640.
[2] 8802/eln. 1. 2022.számú körrendelet. Tárgykivonat: Honvédség alakulatainak megszervezése. 1922. 05. 20. Honvédségi Közlöny, 1922/27.
[3] 3000/elnökség. -1930. számú szabályrendelet. Csapattestek elnevezése történelmi személyekről. 1930. 02. 26. Honvédségi Közlöny, 1930/6.
[4] Vitézi összejövetel a Koronában. Debreczeni Újság, 1931. október 2. 1935 áprilisában Egerbe helyezték át. Magyarság, 1935. április 11. p. 10.
[5] A magyar királyi „Bocskay” 11. hajdúezred ezrednapja. Debreczeni Újság, 1931. október 14. p. 5.
[6] Marschalkó Lajos: A debreceni hajdúezred felvirágoztatja a Bocskay-kultuszt. Debreczeni Újság, 1931. december 25. p. 7.
[7] Vajda Mária: Álmosd. Száz magyar falu.
[8] almosd.hu
[9] Hatalmas lendülettel kezdődik meg a Békessy Béla Vívó Club új szezonja. Debreceni Újság, 1932. szeptember 23. p. 5.
[10] (T. L.:) A debreceni sportszázad… Nemzeti Sport, 1933. április 7. p. 6.