Az alakulat megszervezésétől kezdve szervesen bekapcsolódott Debrecen város életébe, és jó kapcsolatokat ápolt a helyi civil társadalommal. Ez különösen érzékelhető volt Zákányi Győző ezredes parancsnoksága idején, aki folyamatosan képviselte az ezredet jelenlétével a társadalmi élet eseményein, és maga is propagálta az alakulat nyilvános megjelenéseit, különös tekintettel a két háború közötti időszak létesítményavató ünnepségeire, kulturális, sport- és jótékonysági eseményeire.
Ennek egyik leglátványosabb eseménye volt részvételük a Nagyerdei Stadion avatóünnepségén, amiról a korabeli filmhíradó felvétele ITT látható.
A régi Nagyerdei Stadion Magyarország első stadionja volt. Avatóünnepségét 1934-ben az országos „Ünnepi Hét” rendezvényeinek keretében tartották, az esemény kezdeményezője és fő szervezője Zöld József helyettes polgármester, főjegyző volt. A rendezvénysorozat időzítésénél figyelembe vették, hogy Budapesten 1934. június első napjaiban volt a nemzetközi tornászbajnokság, így a résztvevők azt követően Debrecenbe jöhettek. Az 1934. június 3–10. között megrendezett gazdag sport- és kulturális programokat plakátokon és postabélyegeken népszerűsítették. Az új stadionban június 3-án „Magyarország színe-virága országos atlétikai viadalon mérte össze erejét.” Az ünnepség a Bocskai Hajdúezred zenekarának himnuszával kezdődött, majd zászlóik alatt bevonultak a versenyzők. A versenyt Ady Lajos tankerületi főigazgató irányította. Június 4-én országos repülőbemutató színhelye volt a Stadion, a Debreceni Sportrepülő Egyesület 12 motoros géppel mutatott be parádés légi gyakorlatokat. 5-én a Debreceni Torna Egyesület rendezésében „Nemzetközi Tornásznap” eseményeit nézhette a „közel 20.000 főnyi”, más források szerint 15 000 fős közönség. A hazai és a külföldi tornászok parádés szertorna bemutatókat tartottak, a finn csapatot a világbajnok Savolainen vezette. Ezt követte „2000 levente és középiskolás zenés szabadgyakorlata, 400 debreceni leány zenés buzogánygyakorlata, 800 leány zenés ritmikai gyakorlata, végül a leventék 400 főnyi stafétájának … a trianoni határtól való befutása”. Június 6-a és 9-e között négynapos országos vívóbajnokságra került sor a „Békessy Béla-vívóklub” rendezésében. 7–10-ig a Debreceni Lovasnapok eseményein a stadionban a hazaiak mellett finn, német, svéd, holland lovasok is szerepeltek.
10-én „Katonai Sportnap” zárta az avatás ünnepi eseményeit. A nagyszabású katonai sportünnepélyen bő húszezer főnyi nézőközönség jelent meg, amelynek befogadására az új létesítmény még szűknek is bizonyult. Az eseményről így tudósítottak a hírek:
„Két ágyúlövés jelezte az ünnepség kezdetét, majd bevonultak a stadionba a Horthy István távlovaglás résztvevői. A XI. Bocskay hajdúezred háromszáz katonája remek puskagyakorlatokat mutatott be, majd fogatszépségverseny következett, melyben: 1. a debreceni méntelepi fogat, hajtotta Micsky Imre, 2. a 6. honvédvonatosztag fogata, hajtotta Uray György, 3. Szmrecsányi László fogata, hajtotta a tulajdonos. Honvédkerékpárverseny után vegyes jelentő láncverseny következett. A 800 méteres síkfutás jó eredménnyel végződött. A honvédség azután bemutatta a római harci-kocsiversenyt. Négyszer-négyszáz méteres staféta után harcszerű gyakorlatok következtek. A díjugratás eredménye a következő: 1. herceg Odescalchi Miklós Magnac Laval lova, 2. Ghéczy Béla főhadnagy Keve lova, 3. Schaurek Ottmar, 4. vitéz Cseh Kálmán. A debreceni dalegyletek énekszáma után a hajdúezred érdekes történelmi képet mutatott be: Bocskay bevonulását Kassa városába, a 800 szereplő katona korhű jelmezben vonult fel, köztük voltak a híres „talpasok” is. a közönség az érdekes történelmi képet nagy tetszéssel fogadta.”
A stadionban és a többi helyszínen lezajló eseményeken nevezetes személyiségek (pl. Albrecht főherceg, Bethlen István, Horthy István nyugalmazott lovassági tábornok, Kállay Miklós, Kárpáthy Kamilló hadsereg-főparancsnok, Demény Géza altábornagy, a VI. vegyesdandár parancsnoka, dr. Vásáry István polgármester) is részt vettek. A sportrendezvényeken kívül ekkor volt a TIKÁV (Tiszántúli Ipari Kiállítás és Árumintavásár) is a Nagyerdőn. Összességében 75 ezer látogató vett részt a rendezvényeken. Ekkoriban 12 másik város is rendezett hasonló napokat, de a debreceni volt közülük a legnagyobb sikerű.
Fotók:
- Újságkivágat: magyarfutball.hu
- Kivágat a 1934. júniusi filmhíradóból, 539/1. bejátszás, Filmhíradók Online
- Képeslap: Vekerdi Károly via Debreceni Képeslapok blog
Források:
- MTI Sportkiadás, 1934. 06. 10.
- Papp József: Adalékok Magyarország első stadionja, a Debreceni Nagyerdei Stadion történetéhez. Debreceni Szemle 21. évf. (2013) 2-3. szám, p. 101-110.