A csapatmúzeumról
2004. szeptember 30-án nyitotta meg kapuit a debreceni Bocskai dandár csapatmúzeuma. Az intézmény a katonai hagyományok ápolása, valamint a katonai értékek, a katonai múlt tiszteletének fiatal generációkra átörökítése céljával jött létre, Dr. Benkő Tibor dandártábornok, a dandár akkori parancsnokának támogatásával.
A Csapatmúzeum élményszerűen mutatja be hazánk történetét a XIII. századtól napjainkig, továbbá városunk, Debrecen katonatörténetét és az alakulat múltját. A kiállítás anyagában kiemelt helyen szerepel a katonai szervezet névadója, Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme. A múzeum gazdag fegyvergyűjteménnyel rendelkezik az Osztrák-Magyar Monarchia, a Horthy-korszak, a II. világháború és a Néphadsereg időszakából.
A kiállított műtárgyak nagyobb része a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonát képezi, másik része a debreceni Déri Múzeum letéti anyaga, harmadrészt magánszemélyek felajánlásából származik. Ezek mellett a dandár adományaiból elsősorban ruházati és felszerelési tárgyak gyarapítják a gyűjteményt.
A Csapatmúzeum megtekintése, illetve a részvétel a múzeumi foglalkozásokon kizárólag előzetes egyeztetés alapján bejelentkező csoportok számára lehetséges.
Múzeumi programok
A rendezvényteremben tartott foglalkozást követően a látogatók tematikus tárlatvezetés keretében megtekinthetik a Csapatmúzeumban az adott korban használatos fegyvereket, egyenruhákat, felszerelési tárgyakat. Időtartam: 60 perc (45 perc prezentáció és 15 perc tárlatvezetés).
A Csapatmúzeum kiállításának anyaga kiválóan illeszkedik a közoktatási tantárgyak kerettanterveiben meghatározott ismereteihez, fejlesztési követelményeihez. Ezért ajánljuk programjainkat rendhagyó tanórák keretében elsősorban a felsőtagozatos és középiskolás korosztály számára, a tantárgyi ismeretanyag személyesebb megközelítésű kibővítésére.
Az előadás bemutatja az Árpád-ház kihalását követően Nápolyból, az Anjou-házból érkező I. Károly hatalomra kerülését, kiskirályokkal folytatott küzdelmét, különösen Debreceni Dózsának, a király töretlen hívének, nemesi származású hadvezérének szerepét. A prezentáció látványosan szemlélteti a XIV. században használt támadó és védőfegyvereket, a fazéksisaktól kezdve a tárcsapajzsig, az egyes kardtípusokig, buzogányokig.
A bemutató elsősorban az I. Ahmed török szultán által Bocskainak küldött török korona eredetét, díszítését, a koronázás megtörténtével kapcsolatos történészi álláspontokat tárgyalja, kitér a korona későbbi sorsára. Emellett kitér Bocskai „erdélyi”-nek vagy „brassói”-nak vagy „bosnyák”-nak nevezett koronájával kapcsolatos álláspontokra, végül bemutatja Bocskai különlegesen szép jogarát.
Hogyan fogadták Debrecen lakosai az 1848-as márciusi eseményeket, hogy milyen hatással volt a debreceni lakosok életére a forradalom és a szabadságharc, majd 1849 elején az Országgyűlés, a kormány és Kossuth érkezése? Mindez megtudható a városunk ’49-es fővárosi szerepkörét fókuszba helyező anekdotikus foglalkozásunkból, amelynek keretében látogatóink megismerkedhetnek Debrecen ma is létező 1848-49-es emlékhelyeivel, érdekességeikkel, és a hozzájuk köthető nevezetes történelmi személyiségekkel. A séta útvonala elsődlegesen a Kossuth térhez kötődik, kiindulópontja a Régi Városháza épülete. Tervezett időtartama 60 perc, találkozási pontja a Régi Városháza épülete (Debrecen, Piac utca 20.) A résztvevők száma legfeljebb 30 fő.
Interaktív kiscsoportos foglalkozásunkkal (max. 15 fő) terepasztal-hadijáték keretében átélhető az 1848-1849-es szabadságharc leghíresebb csatája, és megismerhető annak máig ható országos jelentősége. Ehhez tematikus kiállítási vezetés kapcsolódik, amelynek keretében bemutatjuk az ütközetben használt hatfontos ágyút, és a korabeli egyenruhákat, lőfegyvereket.
Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án 13 honvéd tábornokot végeztek ki Aradon, és a Magyar Királyság első miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost Pesten. Miért akart a Habsburg-dinasztia az aradi vértanúk kivégzésével példát statuálni? Mit jelentett Haynau „kegyelme”? I. Ferenc József miért nem fogadta meg I. Miklós orosz cár tanácsait? Mindez megtudható nemzeti gyásznapunkhoz kapcsolódó előadásunkból.
A magyar szabadságharc utáni megtorlás tetőpontja október 6-án volt, de a közismert vértanúknál sokkal szélesebb társadalmi kört és igen változatos formában érintett. Az előadás arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzeti gyásznap nemcsak a tizenhárom aradi vértanú, hanem a magyar társadalom jelentős részét ért büntetések emlékét őrzi.
Az emberek az ókor óta alkalmaztak állatokat a háborúkban, az emberi erő, emberi élet kímélése céljából. Így volt ez az I. világháborúban, vagy akkori nevén Nagy Háborúban is, ahol hírvivőként postagalambokat alkalmaztak, teherhordásra öszvéreket, szamarakat, a kutyákat kiváló érzékszerveiknek köszönhetően sokoldalúan tudták felhasználni. Munkára fogták az elefántokat, tevéket, kanárikat, még a meztelen csigákat is! Megismerkedhetünk életmentő állathősökkel is.
Ezen a napon az Amerikai Légierő 130 bombázó gépével légitámadást hajtott végre Debrecen ellen: 1030 romboló bombát szórtak városunkra a FRANTIC JOE hadművelet nyitányaként. Ez volt az ingabombázások kezdete, és óriási megrázkódtatást jelentett mind emberélet, mind anyagiak tekintetében.
Séta keretében bemutatjuk az 1849. augusztus 2-i csata után létesült temető honvédemlékeit, és azt, hogyan kapta meg eredeti nevéhez később a Hősök temetője elnevezést is.
A nemzeti identitástudat, a hazaszeretet, a nemzeti kultúra értékeinek ismerete már óvodás korban fontos. Az óvodás gyerekeket ezért mesefoglalkozással várjuk, amelynek témája a Magyar Huszár. A mese története mellett a gyerekek zenés, játékos interaktív foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg a huszárság egyenruhájával, fegyverzetével, harctéren töltött napjaival, étkezési szokásaival, és külön kitérünk a huszárnak a lovával való kapcsolatára is.